KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balfácán

Sarodi Tibor

 

Íme Pierre Richard legújabb kalandja: egy cég vezérigazgatójának lánya, aki ugyanolyan kétbalkezes, mint a filmben Perrin néven szereplő kedvencünk, eltűnik valahol Mexikóban. A cég nyomozója hetekig hiába keresi. Ekkor jön a cég pszichológusának nagy ötlete: menjen Perrin – a nyomozóval (Gérard Depardieu játssza) – Mexikóba. Hiszen ő ugyanolyan peches, mint a vezér lánya, tehát ha ugyanazokra a helyekre elmegy, ahol a lány járt, hasonló balesetek áldozata lesz, és ez a sajátos „intuíció” a lány nyomára vezetheti. Mint sejtjük, oda is vezeti, olyan kalandokon keresztül, melyeket némi feje tetejére állított parapszichológia fűszerez. A történet színvonalához illő takarékosság jellemzi a helyszíneket és a poénokat. A két, egymáshoz nem illő, de egymást kiegészítő, és végül egymáshoz csiszolódó főhős történetének tanulsága: ahhoz, hogy ügyefogyott bősünk túlélje kalandjait, szükség van néhány jólirányzott pofonra, de a keményöklű profi sikeréhez is szükség lehet kiszámíthatatlan véletlenekre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6417