KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sólyomasszony

Kabai József

 

A középkori spanyol író, Rodriguez de la Fuente meséi nyomán forgatták ezt a romantikus, helyenként túlfűtött levegőjű filmet. Egy középkori mese misztikuma, legendákon alapuló története korhatár nélkül vonzó és érdeklődést keltő. Az alkotók így is láttak hozzá: gazdag kiállítás pazar díszletekkel és kosztümökkel, olaszországi külső felvételek, magasfokú színes technika, és mindez a mester, Vittorio Storaro által fényképezve. A szuper külsőségek „árnyékában” azonban a filmkészítők mintha megfeledkeztek volna arról, amire összeszövetkeztek: magáról a filmről. Csak a jól ismert mese-konfliktus-modellek és sémák gyermeteg és elnagyolt megvalósítására, sztereotip szereplőkre, el őre és könnyen kiszámítható történésekre futotta. A rendező, Richard Donner talán a legfeledékenyebb: lendület, ne adj isten, némi feszültség nélkül a film inkább csak kifestőkönyv. Egyedül a főszereplő, a csetlő-botló kamasz bájos és szórakoztató, ám az általa láttatott események, Navarre lovag és a Sólyomlady avitt és helyenként érzelgős története tovább csökkenti a szimpatizáns néző türelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5706