KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Péntek esti gáz

Mátyás Péter

 

A főhős, Craig egykor oroszlánrészt vállalt régi riválisának, Deebonak börtönbe juttatásában. Deebo most megszökik, elindul bosszút állni és visszaszerezni megtépázott hírnevét. A menekülésre kényszerülő Craig (Ice Cube) elhagyja otthonát és titokban a csendes külvárosban élő, jómódú nagybácsijához költözik. Rövidesen kiderül, hogy a kertvárosi idill csak látszólagos, abnormális figurák és abszurd helyzetek sorjáznak, alaposan felforgatva a békés hétköznapok egyhangúságát. A vígjátéki szituáció, a szegényebb rokon rácsodálkozása a gazdagok világára, szembesülése őrült szokásaikkal ismerősnek tűnhet. Az alkotók azonban vélhetően nem látták Tati klasszikusát: a Nagybácsim gyilkos iróniája helyett ők inkább a rossz emlékű Keresd a nőt! humortalanságát ötvözik a Kaliforniai lakosztály szappanoperájának stílusával. A színészek agyonbeszélik a filmet, bohóckodásaik fárasztóak és idegesítőek. Motivációk hiányában a karakterek felszínesen megrajzoltak és sablonosak. Fél óránként egy-egy beszólás nem képes feloldani a nézőtéren elhatalmasodó unalmat és érdektelenséget. Az előrelátott fordulatok miatt, az ötletek és jellemábrázolás hiányában a humor a jópofizásba, kínosabb esetekben a vulgaritásba csap át. A nevetés egyik forrása egy kutya ürülékétől büdös sintér. Mások alhasi görcsökben fetrengenek a legközelebbi mosdót keresve, mígnem a bűz már nemcsak a szereplők orrát facsarja.

A könnyűzene hírességeinek filmes próbálkozásai gyakran kudarcba fulladnak. Elvis Presley vagy Madonna színészként megbuktak. A népszerű rap sztár, Ice Cube most íróként és producerként is követi őket. Reppelni a nagymamám is tudna – mondta Chris Farlowe, az ismert énekes. Úgy látszik, a filmkészítés nehezebb feladat, több kell hozzá, mint két hónap a zenei általánosban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3004