KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Segítség, hal lettem!

Varró Attila

 

Bár a Mikiegérgyár eddig franciáktól és japánoktól lopott rajzfilmtémákat, immár az animációs nagyhatalomnak kevéssé nevezhető Dánia is csatlakozott a megtisztelő listához: a Segítség, hal lettem! mélységi mámora ráadásul éppúgy viszonyul az Atlantiszhoz és a Finding Nemohoz, mint a csészealj szemű Kimba Szimba áramvonalas oroszlánkirályához. Az óceánfenékre merült ellenszert tenger gyümölcsei formában keresgélő kiskölykök meséje öngyilkos elszántsággal fordít hátat a mai hollywoodi trendnek – feladva a többgenerációs marketing-stratégiát, egyszerűen csak kortárs-közönségéhez szól. Vonjunk ki mindent, ami a Shrek-modellt 9-től 99-ig fogyaszthatóvá teszi, önreflexiót, iróniát és vérfagyasztó akciót, de tartsuk meg a divatjamúlt butuska dalbetéteket, a nevetséges rosszfiúkat és a gügyögő lánycsemetét, majd prezentáljuk mindezt a hét szűk esztendővel ezelőtt szupermodernnek számító animációs-technikával és máris megkapjuk a Disney kedélyes Dogma-verzióját. A Segítség, hal lettem! efféle tiszteletreméltó, ám hamvába holt reformáció az alsó tagozatnak, mozgalom és manifesztó remélhetőleg nem lesz belőle, de biztos több nézőt csábít majd matinéra, mint Kirikou és Csihiró együttvéve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2219