KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmvilág alapítvány az első filmért

Durst György

 

A magyar filmművészet megújítására tett eddigi kísérletek a megváltozott gazdasági-társadalmi környezetben nem hoztak átütő eredményeket. Nem kívánom, talán nem is tudom ennek okát pontosan megnevezni –, véleményem szerint néhány felkért szakember vitaindító dolgozata után szélesebb körű megbeszélés keretében kerülhet sor feltárására, s ezek után a teendők megfogalmazására.

Egyetlen példa a sok közül: az utánpótlás kérdése. Az elmúlt két évben a Magyar Filmszemlék versenyprogramjában bemutatott egész estés játékfilmek közül – a katalógusok szerint 45 film készült – egyetlen elsőfilmes munkája nevezhető hagyományos játékfilmnek, Fekete Ibolya Bolse vita című alkotása. Jónéhány film átmenet a dokumentum és a fikció között, többnyire videótechnikával készültek, vitatható kép- és hangminőségben. Ahhoz, hogy a vetítőtermek közönsége előtt és a nemzetközi megmérettetést jelentő fesztiválokon felvegyük a versenyt az ott bemutatott művekkel, ez a pénztelenségből fakadó kényszerű kompromisszum nem hozhat eredményeket. Jellemző, hogy a már említett Bolse vita aratta a legnagyobb sikert az elmúlt két évben kül- és belföldön egyaránt.

A főiskola rendezői diplomájával rendelkezők, vagy a független filmezés területéről érkező tehetségek első nagyjátékfilm tervük megvalósításakor olyan akadályokba ütköznek, amelyek leküzdése – mind rendezői, mind produceri oldalról – lehetetlennek bizonyul. Példa lehet erre, hogy egy, az idei filmszemlére benevezett első film a mai napig sem tudott elkészülni.

Az MMA Játékfilmes kuratóriumának gyártási támogatásra vonatkozó döntései az idén négy egész estés első filmest hoztak „helyzetbe”, ám (az egyébként elfogadható pályázati előírások) eddig ténylegesen egy film forgatását tették lehetővé. A magyar film megújítását célzó szándék – amelynek egyik legfontosabb eleme az új arcok, tehetségek felfedezése és forgatási lehetőséghez juttatása –, valamint a tényleges lehetőségek között továbbra is nagy a távolság.

A fentiekben vázolt helyzet megváltoztatása érdekében – európai mintákhoz hasonlóan – létre kívánok hozni egy alapítványt az első filmért.

Kérem a szakmai szervezeteket, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseit, hogy támogassák a terv megvalósítását.

Az Alapítvány neve és székhelye: PREMIER PLAN Alapítvány

1211 Budapest, Kossuth L. u. 62.

 

Durst György

producer

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1678