KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman Kétarc ellen

Kránicz Bence

Batman vs. Two-Face – amerikai, 2017. Rendezte: Rick Morales. Forgalmazó: Warner Home. 72 perc.

 

A gothami főügyészből vérszomjas maffiózóvá lett Harvey Dent, azaz Kétarc karaktere nem sokkal a sorozat indulása után mutatkozott be a Batman-képregényekben. Harminc éven át mindazonáltal csak epizodistaként, alkalmanként feltűnő, meglehetősen súlytalan figuraként kezelték az írók. Nem csoda: a Dr. Jekyll által inspirált Dent aljas gazember és tragikus hős egy személyben, a Batman-kánon egyik legárnyaltabb figurája nemigen illett az ötvenes-hatvanas évek kisiskolásoknak szóló szuperhőskalandjaihoz. Éppen ezért tűnik bizarr választásnak a főgonosz szerepére egy olyan rajzfilmben, amely a parodisztikus Batman-tévésorozat újkeletű internetes népszerűségét aknázza ki (A köpenyes lovagok visszatérnek című előzményről a Filmvilág 2017/01. számába írtam).

A vállaltan vígjátéki hangvétel miatt nem is Dent klasszikus eredettörténete jelenik meg a filmben. Nincs szó bántalmazó családról, lelki betegségekről, a bűnözőkkel vívott eredménytelen küzdelemről és a tárgyaláson arcba fröccsentett kénsavról. Mindezek helyett a Joker bandájából kiszipkázott „gonoszság-esszencia” a felelős Dent torzulásáért, az ostobácska felütés után pedig rögtön alább is adunk az elvárásainkból. A Batman Kétarc ellen legfeljebb annyira tud szórakoztató lenni, amennyire a főhős atyáskodó kiszólásai, Robin szóviccei és a mókás mellékalakok azzá tudják tenni. A Batman-rajongóknak bizsergető érzés viszontlátni az 1966-os tévésorozatban debütált mesterbűnözőt, a bibliofil hajlamú Könyvmolyt, de ez is sekélyes mulatság. A legnagyobb csalódást maga Kétarc okozza, akivel kapcsolatban felmerül ugyan, hogy az őt ért baleset valójában csak felszabadította a benne szunnyadó pszichopatát, az írók azonban valósággal menekülnek attól, hogy akár csak ezt végiggondolják. Pedig értő kezekben Harvey Dent Batman torz tükörképévé válik, aki a törvény megszállott védelmezőjeként Bruce Wayne-nel szemben arra a belátásra jut, hogy szörnyetegek között csak egy másik szörnyeteg tehet rendet. Tudatosan lép a bűn útjára, ám törékeny piszichéje képtelen feldolgozni, amit ott talál. Pszichológiai érdeklődésű olvasók bízvást fordulhatnak a legjobb Kétarc-képregényekhez, a friss rajzfilm viszont nem nekik készült.

Extra: A DC-animációk reklámja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13512