KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az Emoji-film

Varga Zoltán

The Emoji Movie – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Tony Leonidis. Zene: Patrick Doyle. Gyártó: Columbia Pictures / Sony Pictures. Szinkronizált. 86 perc.

 

Tekintve, hogy a kortárs CGI-animációban manapság olyan figurák avanzsálhatnak főszereplőkké, mint például a New York utcáin korzózó, popsirázó jegesmaci (Norm, az északi), az élelmiszerbolt polcain orgiázó enni- és tömnivalók (Virsliparti), vagy éppen a 80-as évek slágereire riszáló miminanók (Trollok), már szinte meg sem lepődhet a publikum, hogy az emotikonok is megkapták a maguk egészestés CGI-filmjét. A Hotel Transylvania-filmeket is jegyző Sony Animation legújabb eresztése, Az Emoji-film az okostelefonok belső világában „élő” és dolgozó, érzelemkifejező emblémák kezdetben gondtalan mindennapjaiba vezet be – ám egy gimnazista srác telefonjának normál működését veszélybe sodorja egy többféle érzelem kifejezésére képes, emiatt identitásválsággal birkózó emotikonfiú.

Míg a főhős konfliktusa a CGI-animációk egyik leggyakrabban variált kliséjére épül (a normakövetés és a közösség elvárásának ütköztetése a személyes vágyakozással és identitásválasztással), a galiba helyrehozásának folyamata, az okostelefon mikrovilágának fölnagyítása és kiszínezése olyan konkrétabb előképekből táplálkozik, mint a Tron, a Rontó Ralph, vagy távolabbról az Agymanók – anélkül, hogy erényeikből Az Emoji-film akár csak egy keveset is képes lenne átemelni. Az infantilis (és meglehetősen kevéssé működő) humor, a tökéletesen kiszámítható cselekményépítés és a tarkabarka látványalkotás szerencsétlen együttese kétségbe vonja, hogy a gigantikus okostelefon-reklámként felfogható filmből épkézláb mozgókép születhetett volna. Az alkotók kifinomultságáról sokat elárul, hogy a mellékkarakterek egyike egy csokornyakkendős széklet, „akit” az eredeti változatban érdekes módon Sir Patrick Stewart szólaltat meg. Alighanem Az Emoji-filmet övező internetes gyűlöletlavina lesz az egyetlen, ami ezt a produkciót emlékezetessé teheti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13363