KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szexkemping

Baski Sándor

Renesse – holland, 2016. Rendezte és írta: Willem Gerritsen. Kép: Marc Van Acker. Szereplők: Niek Roozen (Bas), Martijn van Eijzeren (Luca), Simon Kindermans (Daniel), Sam Doeats (Thijs), Yasmin Karssing (Rosalie). Gyártó: Marmalade Films / TDMP / Lion Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 90 perc.

 

Nem csak az újszülöttnek, a kamasznak is minden vicc új, pláne ha olyan történelem előtti filmben hangzik el, mint a 18 éve bemutatott Amerikai pite. A hormonok által sújtott fiatalok szexuális ébredezéseit a fősodorbeli tinivígjátékokban megszokottnál nyíltabban és infantilisabban bemutató komédia persze ma is megtalálná a célközönségét, de a formulát érdemes – elsősorban anyagi megfontolásokból – időről időre az új generáció igényeihez hangolni.

A poszt Pite-időszak első nemzeti mutációi, mint a német Hangyák a gatyában (2000), Csajok a csúcson (2001) vagy a magyar Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006), még nem léptek fel ilyen igénnyel, de talán meglepőbb, hogy a holland Szexkempingben sincs semmi olyan, amit ne láthattunk volna már korábban – a legkevésbé sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a forgatókönyv nem mostanában, hanem még a műfaj nagy reneszánszakor, az ezredforduló idején készült. A négy főszereplő négy típuskarakter (a jólelkű, de félénk szerelmes, a nagydumás lúzer, illetve a különc geek egy magának való és egy extrovertált verzióban), a helyszínválasztás esetleges (diákszállótól kollégiumon át zenei fesztiválig bárhol játszódhatna a történet), az alapkonfliktus (a szüzesség nyári szünetre ütemezett elvesztése) pedig szavatolja az epizodikus felépítést, a kínos szituációkat, a Móricka-viccekbe illő poénokat és a happy endet.

A film létezésének egyetlen mentsége az lehetne, ha hűen a magyar címéhez, a megszokottnál merészebben nyúlna a témájához, reflektálva akár arra is, hogy miként változik a kamaszok viszonya a szexhez az okoseszközök korában. A Szexkemping ehhez képest, a vége főcím utáni képsorokat leszámítva, olyan szemérmes, mintha nem is Hollandiában, hanem az NDK-ban készült volna a 80-as években.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12888