KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hamis a baba

Turcsányi Sándor

 

Az.

Újra, itt van a nagy csapat, Eötvös Csöpi, Kardos doktor, Purci úr, Avar István és a többiek. S velük a nyár – télen. Rosszkedvünk telén. Mit nekik rendszerváltás, átmentették magukat. Másfél órára megint jó nekünk. Nyakunkon a Hungarian Dream. Adidasban, Görögben. Filmes szokásoktól eltérően az italos palackok címkéi kifelé fordulnak, képes felüket mutatják nekünk. High life ez bizony, álmaink szerint való. Csak ámulunk és bámulunk a zsöllyében, míg a Chiem-seen a magyar rendőr vitorlázik. Jól is van ez így, sör habzik, folyik az ultiparti. Csak megrögzött mindentudók, mindig tévedők hörögnek, hogy ócska tévéreklámok egész estét betöltő játékfilmmé tupírozása látható itten, s figyelmetlenebb, mondhatni utánjátszó nézők emlegetik Piedonét. Csipiszt! Bujtor István a nagy magyar valóság egyik legvaskosabb szeletét mutatja meg, immár többedszer. Non fiction ez a javából, csak körül kell nézni. Állami ideáljaink érzékeny tükre ez, az út Európába. Kis magyar vágyakozás. Ajjaj, magyar itt minden, csak a narancs nem, az görög, mert hogy abban kábítószer van. (A magyar narancs? Az meg már nincs is talán.) Ami abszolút újdonság, új időknek új szele: a szex. Á la Popó Magazin, csak úgy, mint otthon. Megjelenik Duci Juci, asszem Bögyös Macának hívják. Álmaink asszonya. Kissé hátborzongató ugyan az önmagunkkal való szembesülés, de félni azért nem kell. Ez csak egy mozi. Hát kalandra fel!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=127