KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hetedik fiú

Sepsi László


Seventh Son – amerikai, 2014. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Joseph Delaney regényéből Steven Knight és Charles Leavitt. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Jeff Bridges (Gregory), Ben Barnes (Tom), Julianne Moore (Malkin), Alicia Vikander (Alice). Gyártó: Legendary Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 102 perc.

Miközben Jégvarázstól Demónáig már a Disney is egyre nagyobb kreatív energiákat fektet nőábrázolásának revíziójára, önálló és független hercegnőkre cserélve korábban a patriarchális berendezkedésnek kiszolgáltatott hableányait, A hetedik fiú másodvonalból támadó fantasyjét láthatóan elkerülte a korszellem. Szergej Bodrov filmjében a bunkó-de-azért-szeretjük szörnyvadász (Jeff Bridges Nicolas Cage-üzemmódban) sörbűzös vehemenciával vet máglyára minden útjába akadó boszorkányt, ha pedig éppen banya nincs kéznél, mongol medveembereket és más, többségükben keleti származású mitológiai lényeket koncol halomra. A Joseph Delaney könyvsorozatából (Wardstone-krónikák) összetákolt mozi a másság és az idegenség leegyszerűsítő ábrázolásával a témában rejlő bármiféle drámai potenciálról is lemondott: szemben Andrzej Sapkowski ugyanezt az alapötletet szintén akciódúsan, de árnyalt háttértörténettel és morális határhelyzetekkel kidolgozó Vaják-szériájával (és az abból készül videójátékokkal), A hetedik fiú fogyóeszközzé degradált rémei, habár számos akad belőlük a százperces játékidő során, egytől egyig csak szomorú sorsukra váró, egzotikus látványelemek. Ugyan a címben jelzett új segédjének köszönhetően a fináléra a veterán boszorkányvadász is visszavesz nőgyűlöletéből – így valójában nem az ifjú örökös, hanem mentorának fejlődéstörténetét látjuk –, eddig a pontig pazarlóan a darálóba vetett ötletek és mellékkarakterek tetemein keresztül vezet út. A repetitív akciójelenetekkel és a vérhold fényénél vérmuffint falatozó boszorkányokkal Timur Bekmambetov (Abraham Lincoln, a vámpírvadász) után egy újabb jobb sorsra érdemes orosz rendező vérzett el a hollywoodi bérmunkában: ahogy hősei is a „kiálló szöget be kell verni” szellemében járják a középkori vidéket, úgy A hetedik fiúból is sikerült kipurgálni minden invenciót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12194