KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt meghaltam

Baski Sándor

Dallas Buyers Club – amerikai, 2013. Rendezte: Jean-Marc Vallée. Írta: Craig Borten és Melisa Walack. Kép: Yves Belanger. Szereplők: Matthew McConaughey (Ron), Jared Leto (Rayon), Jennifer Garner (Dr. Saks), Dallas Roberts (David), Kevin Rankin (TJ). Gyártó: Voltage Pictures / Truth Entertainment. Forgalmazó: Parlux Entertainment. Feliratos. 117 perc.

Kevés annyira jellegzetesen amerikai filmtoposz létezik, mint a jogai védelmében a nagybetűs Rendszerrel szembeszálló kisemberé. A nézők igazságérzetére apelláló, többnyire megtörtént eseteken alapuló filmek hasonló koreográfia mentén épülnek fel, és ezekkel a jól bejáratott dramaturgiai konvenciókkal a Mielőtt meghaltam sem szakít. Jean-Marc Vallée nyolcvanas években játszódó filmjének főszereplője Ron Woodroof, texasi villanyszerelő és rodeó cowboy, akinek az orvosok mindössze 30 napot jósolnak, miután AIDS fertőzéssel diagnosztizálják. Woodroof természetesen nem hajlandó beletörődni a halálos ítéletbe, először egy még tesztelés alatt álló gyógyszerrel próbálja kúrálni magát, majd amikor kiderül, hogy az AZT nevű gyógyszertől csak rosszabbul lesz, újfajta gyógyhatású készítményekkel kezd kísérletezni. Állapota látványosan javul, egy idő után pedig a Mexikóból feketén behozott szereket sorstársainak is árulni kezdi, amit az AZT gyártói és a hatóságok kevéssé díjaznak.

A Mielőtt meghaltam annyibban mindenképpen kilóg a civil kurázsit ünneplő filmek hosszú sorából, hogy főhőse, a legfrissebb trendeknek megfelelően – lásd Az élet császárai című cikket a 20. oldalon, – nem tisztes átlagpolgár, hanem igazi antihős, legalábbis a történet kezdetén. Woodroof vérbeli texasi suttyó, egy lakókocsiban tengeti drogokkal és olcsó prostikkal színesített életét; ha kell, a haverjait is átveri, és pont olyan rasszista és homofób, mint a környezetében bárki. Éppen ezért hisszük el róla fenntartások nélkül, hogy képes még a halál torkában is felfedezni a saját és mások szenvedésében rejlő üzleti lehetőséget.

Vallée-nek jóval nehezebb dolga van, amikor azt kell érzékeltetnie, miként bomlanak le Woodroof melegekkel szembeni előítéletei, és hogyan válik az aluliskolázott cowboy-ból a sorstársaiért küzdő aktivista. A szentimentalizmust és a didaxist minimálisra redukáló forgatókönyvnek is köszönhető, hogy a mutatvány sikerül, de a filmet elsősorban mégis a főszerepet alakító Matthew McConaughey világklasszis teljesítménye érdemesíti a figyelmünkre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11636