KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A király látogatása

Huber Zoltán

Hyde Park on Hudson – brit, 2012. Rendezte: Roger Michell. Írta: Richard Nelson. Kép: Lol Crawley. Zene: Jeremy Sams. Szereplők: Bill Murray (Roosevelt), Laura Linney (Daisy), Olivia Williams (Eleanor), Samuel West (Bertie), Olivia Colman (Elizabeth). Gyártó: Film Four / Daybreak Pictures / Free Range Films. Forgalmazó: Big Bang Média. Feliratos. 94 perc.

A romkom-slágerek után a brit tömegfilm mostanság az életrajzi drámákkal aratott komolyabb kritikai és anyagi sikereket. A királyi család tagjai különösen exportképes alanyai ezeknek a történeteknek, hisz a személyes sorsfordulók, a történelmi dilemmák mellett őket még a monarchia patinás, zárt kulisszái is körülölelik, ami szinte mágnesként vonzza a pompára és titkokra éhes közönséget. A király látogatása pontosan ez utóbbi motívumra épít, mikor egy valós esemény apropóján a végletekig elbulvárosítja a portréfilm műfaját.

Roger Michell műve egyszerre idézi fel 1939 nyarát, az újdonsült királyi pár külpolitikailag rendkívül fontos amerikai látogatását és Roosevelt elnök viharos magánéletét. A rendező veterán szívmelengetőként a szerelmi afférok bemutatásával mintha az említett hírességek arcéleit, a világ sorsát befolyásoló, fontos találkozó hátterét vázolná, ám valójában nem tesz mást, csak megszellőztet néhány szaftos pletykát. A látottak valóságalapja így erősen megkérdőjelezhető: a saját unokatestvérét bélyeggyűjteményével elcsábító elnök figurája körülbelül annyira vehető komolyan, mint az üres szántóföldön integető VI. György alakja.

Michell nem törődik sem a hitelességgel, sem a hőseivel és inkább a botrányt szimatoló néző elvárásait követi. Az ikonikus személyekből sima celebeket farag, a kitalált magánéleti drámát pedig kizárólag a szex, a féltékenység és a hűtlenség mozgatja. A háború előestéje, a tények olyan apró díszítőelemek itt, mint a gyönyörűen fényképezett táj, a producerek azonban hátradőlhetnek, elvégre a célközönség elégedetten távozik. Jártunk a király hálószobájában, sőt, a Fehér Ház urát is rajtakaptuk, amint a titkárnővel lép félre – aki esetleg ennél mélyebb dolgokra számított, az maximum a Roosevelt-házaspárt alakító Olivia Williams és Bill Murray jelenlétével vigasztalódhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11334