KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Míg a világvége el nem választ

Roboz Gábor

Seeking a Friend for the End of the World – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lorene Scafaria. Kép: Tim Orr. Szereplők: Steve Carell (Dodge), Keira Knightley (Penny), Melanie Lynskey (Karen), Derek Luke (Speck). Gyártó: Anonymous Content. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 94 perc.

Az elmúlt évek során megszaporodtak az apokalipszis-filmek, Lorene Scafaria azonban úgy döntött, hogy bemutatkozó munkájával nem a komor világvége-víziók sorát gyarapítja, hanem választott alaphelyzetéből rendhagyó romantikus vígjátékot kanyarít. Forgatókönyvíróként is jegyzett történetében aszteroida száguld a Föld felé, és mivel a bolygónk megmentésére irányuló kísérletek kudarcot vallanak, nincs más hátra, mint a maradék néhány hétben várni az elkerülhetetlent. Miután hűtlen felesége lelécel, a biztosítótársaságnál dolgozó Dodge végső elkeseredésében útnak indul, hogy felkutassa fiatalkori szerelmét, miközben különféle bonyodalmak során társául szegődik habókos szomszédja, Penny, és egy váratlanul felbukkanó kutya.

A színészvezetésben sem utolsó Scafaria határidő-dramaturgiáját megirigyelhetnék az igazán feszesre húzott thrillerek készítői, persze a zenészként is aktív rendező a feszültségkeltés helyett a két főhős románcának egyengetésébe fekteti az energiáját (a Dalok ismerkedéshez szkriptjénél már szerzett némi tapasztalatot abban, hogyan meséljen két idegen szerelemszövő utazásáról). Az amerikai alkotó akkor is elemében van, amikor rekeszizmot ingerel, és akkor is, amikor szívet facsar: már az expozícióból is világosan kiderül, hogy pompás humorérzékkel tudja karikírozni a nagy fináléra készülő emberek viselkedését, és szerencsére nem lövi el az összes poénját az első fél órában; a társtalanná lett férfi és a társfüggő nő kapcsolatát pedig megfontolt lépésekkel építgeti. A road-movie-ként is élvezhető Míg a világvége el nem választ végéhez közeledve Scafaria talán átlépi a határt egy-egy érzelgős mondattal, de az előzmények fényében ez bocsánatos bűn: igen viccesen rajzol fő- és mellékszereplőket, lendületes ritmusban halmozza a jobbnál jobb epizódokat, és még a befejezéssel sem okoz csalódást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11228