KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ismeretlen férfi

Kovács Marcell

Unknown – japán-kanadai-amerikai-brit-német-francia, 2011. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Oliver Butcher, Stephen Cornwell. Kép: Flavio Martínez Labiano. Zene: John Ottman. Szereplők: Liam Neeson (Dr. Martin Harris), Diane Kruger (Gina), January Jones (Elizabeth Harris), Frank Langella (Rodney Cole). Gyártó: Dark Castle / Studio Babelsberg / Studio Canal. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 113 perc.

A mai, modern thrillerben kötelezõ szuszpenz-jelenet, amikor a kincset érõ digitális tartalom megszerzésén ügyködõ fõhõs feszülten figyeli, ahogy a monitoron a letöltés elõrehaladtát jelzõ csík komótosan kúszik a száz százalék felé, miközben a folyosóról egyre hangosabban hallatszik a közeledõ fegyveresek dobogása. Az Ismeretlen férfiban nincs ilyen jelenet. A Berlinben bonyolódó paranoiás-konspirációs történetben fülkébõl telefonálnak, sehol egy laptop, és nem használnak mobil internetet. Olyan régi vágású mindenki, hogy az ember biztosra veszi, a film egy klasszikus vonalvezetésû, korabeli hidegháborús kémtörténet leheletnyit aktualizált feldolgozása.

De nem így van, az alapanyagul szolgáló regény még tízéves sincs, inkább arról lehet szó, hogy az alkotók a 24 és a Bourne-trilógia kaptafájára készülõ hitech-thrillerek dömpingjében egy korábbi thriller-hagyomány felelevenítésével kínálnak alternatívát. Az Ismeretlen férfi összeesküvõi sárgult könyvlapok szövegébe rejtik kódolt üzeneteiket, és kedvesen avíttas viselkedésük egyedi bájt kölcsönöz az egyébként cseppet sem eredeti mozinak. A Bourne-remake amnéziás sztoriját látjuk viszont a hatvanéves korára akcióhõssé lett Liam Neeson kissé harrisonfordos fazonjára szabva, az Õrületet és A szökevényt idézõ pillanatokkal. Aki az Elrabolva macsós erõszakosságára számít, csalódni fog. A rendezõ Jaume Collet-Serra elõzõ filmjében, Az árvában az örökbefogadott bestia nem kevésbé sablonos sztorijából egyszerû, de hatásos eszközökkel nyomasztó családi drámát kerekített. Figyelme most is fõhõse személyes krízisére fókuszál, az akciófilmes elvárásoknak egy erõltetett, a régimódi cselekménybõl bántóan kitüremkedõ autós üldözéssel igyekszik eleget tenni, de csupán mérsékelt sikerrel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10606