KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A legbátrabb város

Pápai Zsolt

Magyar film, 2009. Rendezte: Matúz Gábor. Szereplők: Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Tóth Tamás. Forgalmazó: Közép-európai Média Intézet kft. 98 perc.

 

Az 1918 és 1920 közötti országvesztés időszaka máig kevéssé érintett téma a hazai filmkészítők részéről, játékfilm egyáltalán nem készült erről a problémáról, és doku is csak elvétve. Külön fájdalom, hogy a Gulyás testvérek A magyarok és az első világháború című négyrészes sorozata alig ismert még a szakmabeliek előtt is, a témában kutakodó másik nagyszabású vállalkozás, Koltay Gábor Velünk élő Trianon című filmfolyama pedig igencsak ellentmondásos lett.

Matúz Gábor talán a fenti hiányok pótlása végett egyszerre igyekezett játék- és dokumentumfilmet forgatni – azaz dramatizált dokumentumfilmet készített – a korszak egyik kevéssé ismert epizódjáról. 1919 elején a románhoz hasonlóan nagy étvágyú cseh és szlovák hadsereg átlépte az Ipoly-folyót, és megkezdte az előkészületeket a Vác–Gyöngyös–Miskolc-vonal megszerzésére, hogy a később Trianonban szentesítettnél jóval délebbre tolja ki az új csehszlovák állam határát. Az akcióban fontos szerep jutott Balassagyarmat (új nevén: Balázové Darmoty) megszerzésének, ahova 1919 januárjában vonultak be a megszállók az ostobán pacifista Károlyi-kormány asszisztenciája mellett. A helyi vasutasok azonban egy maroknyi magyar katona bevonásával megostromolták, majd visszafoglalták a várost, és megakadályozták a további előrenyomulást.

A film első felében Matúz Gábor kutatók (többek között Gere József vasúttörténész, Paul Gardvohl történesz, Tyekvicska Árpád levéltáros, Rudolf Kucera politológus, Romsics Ignác történesz) segítségével vázol korrajzot, és, ritkábban, dramatizált jelenetek sorával illusztrálja az elhangzottakat. Később a bombasztikus kísérőzenével körített, dramatizált jelenetek száma megnő, az archív anyagok teljesen eltűnnek, továbbá a történészek kommentárjai is el-elmaradoznak. Egyes fikciós jelenetek meglehetőst hatásosak (a város visszavételének kulcsmomentumáról tudósító epizód, a helyi laktanya ostroma egy játékfilmbe is beleférne), máskor viszont ostoba hibákat találni, a két magyar katona beszélgetésének jelenete a vonat közlekedőfolyosóján az elemi vágástechnikai szabályok – azaz a száznyolcvan fokos szabály – krónikus mellőzése miatt amatőrnek tetszik.

Jóllehet sok történészhez hasonlóan Matúz Gábor sem tud mit kezdeni a Trianon-mítosz néhány elemével (például Clemenceau francia elnök magyarellenességéről szólva a már milliószor hallott, de mára részben megcáfolt téziseket ismétli), egészében véve A legbátrabb város televíziós sugárzásra termett ismeretterjesztő munka, információkban gazdag film.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10001