KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

F. uss T. ovább W. ells

Mockler János

Replay. Elhúz a higanymozgású szélső, a tuskólábú hátvéd kidönti a szögletzászlót, beadás, fejes, gól. Aztán ugyanez még egyszer, még kétszer, még százszor – lassítva: replay.

Nehéz a börtönélet, pláne akkor, ha a raboknak utat kell építeniük a tűző napon. Az egyik kérdi a másikat: Te miért kerültél ide? Mert megmentettem egy angyalt. Ezután hangulatos jelenet, a Berlin felett az égre hajaz, cirkusz, trapéz, szárnyak, mi az ma már, ami nem a Berlinből vétetett, az ifjú hős a légtornászlányt mentegette a dagadt cirkuszigazgató elől, és megtenné még egyszer, még kétszer, még kétszázszor: replay. Replay, ebben az esetben egy blue jeans márka, imént épp a reklámját meséltük el.

Mickey Rourke az F. T. W.-ben szintén replay. Miután a farmerreklámra kísértetiesen emlékeztető történetért lehúzott tíz évet valami jobb helyen, újra hasonló ügymenetbe bonyolódik, ahelyett, hogy sorra nyerné a rodeókat, mondjuk Bobby Ewing és Dusty Farlow előtt. A hasonló ügymenet kudarccal zárul. A második angyal már annyira bukott, hogy menthetetlen. A cowboy a végén utánamegy.

Összefoglalva: poszt-western a rodeós ágból, avagy mi mindent lehet csinálni egy angyal kedvéért. Például rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=892