KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kicsi, de szemtelen

Baló Júlia

 

A szeméből is bor folyik, gutaütés előtt áll, túlzottan pirospozsgás Torquato, az öreg herceg. Rangja, kiürült palotája, adóssága sújtja a lényében is elegáns urat, aki dühödt szónoklatokba kezd, ha „szomjas” reggel vagy este –, csapkod, szentségei, ha csak teheti. Leginkább a kora hajnali órákban borul el az agya, amikor a fogdából váltja ki hűséges inasa, az arisztokraták világába vágyó asztalos legény, Francesco. A herceg cinikus és szellemes; és aki játssza: Vittorio Gassman. Ragyogó epizódalakítás, emiatt érdemes megnézni a filmet, amely másrészről hosszú, de unalmas.

A főszereplő Francesco, az asztalos legény, ahogyan az utca népe titulálja: Ék gróf. Nos, az ő bárgyú képeskönyvében vánszorog a történet, amelyben látható egy-két fess hölgy, néhány hasraesés, hintók és paloták, szép ruhák és egy oroszlán. Szerelmek, kalandok, halál. Halál: az idős herceg és Francesco apja eszik végig a fiú párbaj küzdelmét. Egyre jobb falatokkal nyugtatják magukat, egészen végső nyugalmukig. Ők már az örök vadászmezőkön, de a történet folytatódik. Bosszú és igazságszolgáltatás, csalás és árulás: teljesen mindegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5803