KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek

Székely Gabriella

 

Piotr Szulkin sci-fi trilógiájának befejező darabját hat évvel ezelőtt rendezte. A Világok háborúja, az O-bi, O-ba után elkészült Ga-Ga – mint a főszerepet játszó Dániel Olbrychski magyarázza–a csecsemő gőgicsélésére utal. Olcsó kritikusi fordulat, mégis megkockáztatom, pontos az elnevezés, ami a film erkölcsfilozófiáját illeti. A megvásárolható, megváltható bűn és bűnhődés moráljának gyermekded példázata egy ismeretlen, feltehetően angol nyelvű bolygón játszódik, ahová a Földről küldenek rabokat, hogy bűntettüket megismételvén mindenki okulására a főtéren karóba húzassanak. Hősünk nem akar kötélnek állni, hiszen nem hivatásos gyilkos vagy bankrabló, politikai engedetlenség okán ült a földi börtönben (A film 1985-ben készült!) Nem fogadja el a felkínált földöntúli jókat sem, az örömlányok ölelését, a pezsgős dínomdánomot, csupán a kezébe csúsztatott vazelinkenőcsöt vágja zsebre, gondol a közelgő főtéri ceremóniára.

Egyéb hasonló ínyencségeket is kínál Szulkin a sci-fi kalandfilm izgalmai helyett: például a hot dogban főtt virsli gyanánt emberujjat körömmel; vagy egy torkot fojtogató felsővégtagot, amint éppen leszakad a törzsről, feltárja a váll izomzatának teljes anatómiai képét, és bilincsként ott fityeg véresen az áldozat nyakán...

A Ga-Ga bugyuta film, de legalább gusztustalan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4049