KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sírhely kilátással

Hideg János

 

A walesi Wrottin Powys nevű kisvárosban – a walesies írásmódot lehántva a „Rot in Peace” („Rohadj békében”) szójátékot kapjuk – játszódó fekete komédia bővelkedik morbid elemekben (műhalál, hullamaszkírozás, áltemetés, szellemjárás), ám aki a Sekély sírhanthoz hasonló kegyetlen morális drámát, mai Bűn és bűnhődést vár az (így vagy úgy) csalódni fog. Igaz, ebben a történetben is megesik némi bűn: a tanácsos úr pofátlanul csalja naiv nejét, amiért meg is bűnhődik, ám mindezt egy A miniszter félrelép, na jó, Lottózsonglőrök típusú könnyed vígjáték keretein belül teszi – az előbbi alkotásnál árnyaltabb, az utóbbinál laposabb humorral.

Az 50-es Boris Plotz temetkezési vállalkozó magányos hétköznapjait két esemény borítja fel: kamaszkori szerelme, a tanácsosné, anyóstemetést rendel nála, miközben ügyfeleit az agresszív és ízléstelen konkurencia igyekszik egyet-fizet-kettőt-kap típusú temetésekkel és egyéb trükkökkel elcsábítani. A hamu alatt felizzik némi parázs és az elhanyagolt asszony már-már engedne Boris csábításának, ám válni nem mer, így kerül előtérbe egy műtemetés hamvában holt ötlete, és persze az ebből származó bonyodalmak.

A sztárparádét felvonultató színészgárda „hozza” a vígjátékot, bár a reménytelenül egydimenziós figurák korlátozott lehetőséget kínálnak a kibontakozásra. A sokáig kényszerpályáján mozgó, valószínűtlen cselekmény komótosan jut el az igazán börleszkszerű komédiáig, ám ekkor tartogat néhány valóban kacagtató pillanatot. Végül mindenki megkapja, amit érdemel, egyedül Wrottin Powys képzeletbeli lakóit sajnálhatjuk, akiknek vélhetőleg nem marad más, mint a Star Trek stílusú „innovatív” temetés. De hát legyen ez az ő bajuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2408