KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hogyan legyél jó feleség?

Vajda Judit

La bonne épouse – francia, 2020. Rendezte: Martin Provost. Írta: Séverine Werba. Kép: Guillaume Schiffmann. Zene: Grégoire Hetzel. Szereplők: Juliette Binoche (Paulette), Yolande Moreau (Gilberte), Noémie Lvovsky (Marie-Thérèse), Edouard Baer (André), Marie Zabukovec (Annie). Gyártó: Les Films du Kiosque / Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 100 perc.

 

A filmesek szerteágazó érdeklődésének és a női egyenjogúság térnyerésének hála olyan meglepő történelmi tényekről is tudomást szerezhetünk, mint hogy Svájcban a 70-es évek elején a nőknek még nem volt szavazati joguk (A nőkért). Egy ehhez hasonló szégyenfoltról rántja le a leplet Martin Provost friss munkája is, ami egy olyan, egészen a 60-as évek végéig valóban létező lányneveldét mutat be, ahol a kamaszlányok azt tanulhatták meg, hogyan lehetnek saját vágyaikról lemondó háztartási alkalmazottak.

A Hogyan legyél jó feleség?-ben mindez karikatúraszerűen, elrajzolt figurákkal a középpontban jelenik meg. Az intézményt vezető életnagyságú Barbie baba, a hallgatókat nyálcsorgatva figyelő kéjenc férje és főzést oktató sógornője, a szőke óriáscsecsemő alakjánál némileg árnyaltabbak az iskolába járó lányok karakterei. A szexuális szabadossággal tüntető vamp és az elnyomott penészvirág mellett így kapunk egy bimbózó leszbikus kapcsolatot is.

Sajnos mindez leírva jobban hangzik, mint ahogy a vásznon feltűnik. A forgatókönyv ugyanis nélkülöz minden finomságot, miközben kizárólag a fordulatokra koncentrál, a jellemfejlődést figyelmen kívül hagyva. Így aztán aki mélységesen hitt a tökéletes feleséggé válás tudományában, egyszer csak feminista hőssé válik, aki addig hallani sem akart barátnője szerelméről, váratlanul viszonozza az érzelmeit, és aki addig megcsalatva érezte magát, búját feledve kivirul. Ez sokáig nem is okoz fennakadást, hiszen nem ritkák a felszínes filmek, így maradhatna a Hogyan legyél jó feleség? is egy csinos kosztümökben és retró sminkben-frizurában életre keltett képeskönyv egy visszás társadalmi jelenségről. Csakhogy a végére valakinek nagyon elgurult a gyógyszere, és a film egyik pillanatról a másikra musicalbe vált – ami addig unalmas és jellegtelen volt, egy csapásra szürreálissá válik. Ízlés dolga, hogy melyiket találjuk riasztóbbnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14511