KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Talán egy másik életben

Baski Sándor

Kolozsi László

Vielleicht in einem anderen Leben – német-magyar, 2011. Rendezte: Elizabeth Scharang. Írta: Peter Turrini és Silke Hassler. Kép: jean-Claude Larrieu. Szereplők: Ursula Strauss (Traudl Fasching), Johannes Krisch (Johann Fasching), Tóth Orsolya (Breuer Zsuzsa), , Dobos Ildikó (Hannah Kőnig), Végh Péter (Lou Gandolf). Gyártó: Epo-Film / Film-Line Produktion / Mythberg. Forgalmazó: Vertigo. Feliratos. 90 perc.

A Mohácsi testvérpár Egyszer élünk címû tragikomédiájának hõsei egy pajtában próbálják Kacsóh Pongrác János vitézét. A lelkes amatõr társulatra egyszer csak lecsap a történelem, mindenkit elvisznek az oroszok Szibériába, ahol is a kultúráért rajongó orosz táborparancsnok akarja látni az odakerült magyarok elõadását. A második szín szürreális forgatagában már élõk és holtak együttjátszanak. A Mohácsi-színmû azért is oly sikeres, mert a felfoghatatlant, a túlélhetetlen iróniával, szarkazmussal mutatja meg.

A hasonló helyzetet bemutató osztrák-magyar-német Talán egy másik életben a háború utolsó napjaiban játszódik Ausztriában: az elcsigázott transzport tagjait Mauthausenbe viszik. Útjukat egy kis osztrák faluban szakítják meg, a sárga csillagos csapatot Stefan úr pajtájába zárják el. A kiéhezettek rávetik magukat Stefan gazda jólelkû asszonyának kegyelmére. Azzal lép elõ egy magyar áldozat – az Opera jeles tenorja volt – hogy hálából bemutatnák a gazdaasszonynak a Bécsi vért Johann Strausstól. Elõkerül a zongora is, a keringõkirály dallamai töltik meg a pajtát. Stefan gazda is felenged. A falubéliek nemtetszésüket közben fegyverpuffogtatással fejezik ki.

Elisabeth Scharang rendezõnõtõl mi sem állt távolabb, mint az irónia, a szarkazmus: kínosan törekszik a hatásra, az elérzékenyítésre. Mûve tehát legalább olyan menthetetlen, mint a halálba menetelõ csoport. A holokauszt filmek nem viselik el a hitelesség deficitjét, ha egyetlen apró mozdulat láttán azt érezni, hogy ez így nem történhetett meg, a film süllyedni kezd, és vagy a szentimentalizmus mocsarában vész oda vagy az érdektelenség lesz a veszte. A csupa jó zsidót menekítõ bárka történetén az elsõ lyukat a kenyérért hadakozás epizódja üti: aki volt már nagyon éhes, tudhatja, hogy felnézni sem lehet a zsákmányról, a habzsolást nincs, aki megállítsa. Elisabeth Scharang filmje egyszerûen: hazug.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10780