KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Távkapcs

Hungler Tímea

Click – amerikai, 2006. Rendezte: Frank Coraci. Írta: Steve Koren és Mark O’Keefe. Kép: Dean Semler. Zene: Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Adam Sandler (Michael), Kate Beckinsale (Donna), Christopher Walken (Morty), David Hasselhoff (Ammer). Gyártó: Columbia Pictures/Revolution Studios. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 107 perc.

 

Adva vagyon egy munkaalkoholista építész (Adam Sandler) meg az ő kis családja, az apró sortocskákban, kifogástalan Charlie-frizurával konyhatündérkedő feleség, a két sivítozó gyerek, no meg a plüssállatkát molesztáló retriever. A helyzet nem egészen ugyanaz, mint Charles Dickens Karácsonyi énekében, mégis hasonló: hősünk egy „csoda” folytán újraélheti múltja néhány pillanatát, belekukkanthat a jövőjébe, ami épp' elég számára ahhoz, hogy megbecsülje a jelenét.

Ráunva arra, hogy nem igazodik ki a háztartás távkapcsolóinak tengerében, építészünk egy szép napon úgy dönt, beszerez egy univerzálisat, melynek segítségével egyszerre irányíthatja az elektromos gépeket. A film trouvaille-ja, hogy az „univerzális” egy álom folytán metaforikus értelmet nyer: Sandler képessé válik arra, hogy levegye a hangot a feleségéről, előretekerje az unalmas munkaértekezletet, visszacsévélje a legjobb nőket az utcán, sőt, ha kedve tartja, még az arcszínét is megváltoztassa.

Mindebből akár egy eredetibb komédia is születhetne, de sajnos a Távkapcs – ötletes alapszituációjától eltekintve – rossz poénok tömegétől hemzseg, ráadásul egy ponton túl még kínos érzelgősségbe is fullad. A cselekmény az álomdramaturgia elvét követi: hősünk, miközben a közeli bevásárlóközpontba zarándokol a távkapcsolót beszerzendő, elalszik a bútorosztály hívogató pihe-puha ágyán, hogy szórakozott professzorokra emlékeztető eladókról (Christopher Walken), rossz döntésekről, elszalasztott lehetőségekről, meghízott, elkanászodott csemetékről, elhidegülő, újraházasodó feleségről, halott apáról álmodjon.

A Christopher Walken személyében kidomborított Faust–Mephisto-motívum majdhogynem kiveri az ember szemét: az eladó a korlátlan lehetőségeket felkínálva megkísért, hősünk elfogadván azokat megkísértetik, az adásvételen pedig igencsak tetemes összegről lóg az árcédula, az építész lelke a tét. Charles Dickens Karácsonyi éneke és a Faust azonban már túl sok egy ilyen filmnek: az alkotók ezt megérezvén fel is hígítják magvas üzeneteiket, csakhogy olyan poénokkal, melyek meg sehogy sem passzolnak a témához (nagyokat eregető Adam Sandler, szexőrült kutya, ízléstelen szerelésekben pompázó főnök David Hasselhoff alakításában, vagy a céget nagyszabású építkezéssel megbízó arab megrendelők kínosan sematikus ábrázolása). Mindez pedig épp elég a nézőnek ahhoz, hogy a mozi harmadától már egy másik távkapcsolóról ábrándozzon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8736