KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Eljegyzés előtt

Sneé Péter

Nehéz eljegyezni egymást – fogalmazta meg tételét az immár második filmjét író és rendező Kari-Heinz Heymann, műve eredeti címében. Bizonyításul egy – statisztikai értelemben véve talán reprezentatív – páros, a 19 éves Brigitta és a hasonló korú Wolfgang történetét meséli el. Mindketten munkásszármazásúak, dolgozók, és kötelességszerűen szeretik egymást. Azon felül, hogy a vásznon úgynevezett hétköznapi arcok jelennek meg, a történet realitását a helyszín, a díszlet és a jelmez gondos megválasztása hivatott megteremteni. Ám a kevéssé mesterkélt látvány sem képes hitelesíteni a valószínűtlen sztorit és a megformálatlan alakokat, minthogy a mű minden hathatós érdekellentétet, összeütközést nélkülöz.

A két fiatal megértő, türelmes, tapintatos családi környezetben vegetál. Barátaik, pajtásaik szeretetében, támogatásában biztosak lehetnek. Munkatársaik, főnökeik a javukon fáradoznak, továbblépésre, tanulásra serkentik őket. Egymás közt sem merül fel lényeges nézetkülönbség. Látszólag eltérően, valójában egymást kiegészítőén rendezik be mindennapjaikat egy meglepően konzervatív, hagyományos nemi szereposztásnak eleget téve. Anyagi gondjaik nincsenek, hiányt nem szenvednek semmiben. Miért nehéz hát mégis eljegyezniük egymást? A választ erre a kérdésre Heymann kizárólag életkori vonásokban keresi és találja meg. Olyasféle tulajdonságokban, mint szertelenség, bohóság, feledékenység – már tudniillik, ha egy lány elmulasztja idejében bevenni fogamzásgátló piruláját...

Egyéb baj nincs és nem is lehet. Aki szorgalmasan dolgozik, az boldogul. A keményen hajtó és feltűnően szolidan, fegyelmezetten szórakozó fiatalok keze ügyében pedig állandóan ott a végső érv, az ultima ratio (esetleg ultimum refugium): kapjanak össze bár, vagy elégeljék meg, hogy nehéz, ámde férfias és változatos munkájuktól holmi előreléptetés kedvéért megfosztják őket, nyitva előttük a tiszthelyettesi iskola. Ezáltal elsimul, eltűnik a gondtalan lét felszínén támadt utolsó ránc, repedés is.

Noha sokféle hangütéssel próbálkozott a road movie-tól kezdve a záró „csehes” groteszkig, a béke és a harmónia mennyei világának örök szimbólumait Heymann egyelőre nem tudta életre kelteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6258