KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amistad

Takács Ferenc

Nemes mondanivalójú, politikailag mintaszerűen korrekt filmet készített Spielberg, ezúttal a rabszolgaság szörnyű intézményéről és az amerikai igazságszolgáltatás nagyszerűségéről: egy rabszolgahajó fellázadt szállítmánya Amerikában vetődik partra, ahol hosszú tulajdonjogi és kiadatási pereskedés után, amelybe a nagypolitika is beleszól, John Quincy Adams volt elnök és kiváló jogász segítségével az Afrikából elhurcolt feketék visszakapják szabadságukat. A témapáros két eleme szinte automatikusan jelöli ki azt a két hollywoodi szuperfilm-hagyományt, amelynek segítségével a történet vászonra vihető: a hajóúttal és a lázadással foglalkozó jelenetekhez a tengeri kalandfilm szokványai illeszkednek, a bírósági eljárás ábrázolása pedig a „tárgyalótermi dráma” jól ismert fogásaival történik. Mindez persze spielbergiesen: sok pénzből, gazdag kiállításban, viszont a kommersz filmtechnika finoman tapintatos áthangolásával és egyénítésével. A film erényei közé sorolható még a két kultúra és nyelv, az amerikai fehérek és az afrikai feketék közötti kommunikáció létrejöttének rögös-buktatós útjának hol őszintén érzelmes, hol bizarran komikus ábrázolása és a John Quincy Adamset játszó Anthony Hopkins alakítása, mely páratlanul hatásos és tanulságos iskolajáték, afféle egyszemélyes bevezetés a színészmesterségbe.

Voltaképpen iskolás maga a film is: vonzó beállításban és könnyen emészthetően adja elő nemes közlendőjét, azaz tanít, nevel, szórakoztat (ahogy annak idején az iskolai irodalomórán meghatároztuk a művészetek feladatkörét). Kár, hogy a derék és önzetlen szándékokra némi árnyék vetült. A film alkotói maguk is tárgyalótermi drámába keveredtek: kártérítési per indult ellenük, mivel a forgatókönyv szerzője a jelek szerint lenyúlt egy néhány évvel korábban megjelent regényt, amely a téma alapjául szolgáló megtörtént esetet dolgozta fel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3641