KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Előre!

Varga Zoltán

Onward – amerikai, 2020. Rendezte: Dan Scanlon. Írta: Keith Bunin, Jason Headley és Dan Scanlon.  Zene: Jeff és Mychael Danna. Gyártó: Walt Disney Pictures / Pixar. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 102 perc.

 

A világ „elvarázstalanodásának” (Max Weber) évtizedek óta ellenszere a Pixar animációs álomgyára, melynek bűvereje azonban a 2010-es évek során – a folytatások dömpingjével – érezhetően elhalványodott. A stúdió új filmjének éppen a varázslás visszaperlése a legfőbb témája – márpedig ennél önreflektívebb gesztust jelenleg el sem lehetne képzelni Pixar-animációtól. Mi több, az Előre mintha a Pixar-filmek legjellegzetesebb összetevőit gyűjtené csokorba: furcsa párost alkotó – ámde egymást kiegészítő – hősei kalandokkal teli útra indulnak, végül saját életük rejtett (pedig nyilvánvaló) összefüggéseinek felismerése által jutnak el a katarzis megélésig. Olyan elemekből építkezik tehát, amelyeket a Toy Story-filmektől a Némó nyomábanon át az Agymanókig és a Cocóig számtalanszor láthattunk – esetében mégsem csupán szolgai mintakövetésről van szó.

Az Előre a korábbi Pixar-filmek többségétől eloldódva meselényekkel benépesített, de valódi (kis)városi világot idéző miliőben játszódik (ebben a szintén Dan Scanlon által rendezett Szörny egyetemre emlékeztet), mitológiákból és (mű)mesékből származó lényeket terel össze: kentauroktól elfekig, ogréktól tündékig (a fináléban felbukkanó, piros porból és az iskolaépület törmelékeiből összeálló sárkányszörny a film remekbe szabott attrakciója). Hogy ez az eklektika a film javára válik-e vagy sem, azon lehetne vitatkozni; arról talán kevésbé, hogy a torzóban mutatkozó – csupán altestével megjelenő – apaszellemet ízlésesen és mértéktartóan használja a film, jól egyensúlyoz vele burleszk és érzelmesség között. A kissé hosszúra nyújtott, igazán csak a második felében erőre kapó Előre vélhetően nem kerül a Pixar klasszikusai közé, de kellemes élményt nyújthat a daloló jéghercegnők és a játékprogramok felületéről érkező sündisznók émelyítő filmkínálatában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14515