KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legénybúcsú Bt.

Kovács Kata

Budapest – francia, 2018. Rendezte: Xavier Gens. Írta: Simon Moutairou és Manu Payet. Kép: Gilles Porte. Zene: Jeane-Pierre Taieb. Szereplők: Manu Payet (Vincent), Jonathan Cohen (Arnaud), Aude Legastelois (Hedi), Monsieur Poulpe (Georgio), Alice Belaidi (Cécile). Gyártó: Labyrinthe Films / Maje Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 102 perc.

 

A franciák legfrissebb Másnaposokja szerint Budapest nem csak a brit, hanem a párizsi legénybúcsúzók szemében is tökéletes úticél, mert míg tőlünk nyugatabbra a klubok és éttermek vendég- és várólistát vezetnek, a nyugati félteke Thaiföldjeként feltüntetett Magyarországon nem hogy várakozni nem kell, de bagóért adják a munkaerőt, a masszázst, a piát és a prostikat. Hőseink, Vincent és Arnaud azonban nem egyetlen eszeveszett hétvégére érkeznek ide, ugyanis egy legénybúcsúztatásra szakosodó startup hozza őket fővárosunkba.

Természetes, hogy ez az egyébként nem különösebben pörgő és szellemes komédia minket leginkább az országimázs szempontjából érdekel, de ez a Budapest-kép csak olcsó sztereotípiáktól kong, néhány drón-felvételen és – kizárólag termékelhelyezésként értelmezhető – szállodai epizódon túl a díszletek közt forgatott jelenetekben nem hogy a Kazinczy utca környékét, de még egy rendes gangos házat sem találunk. Amikor pedig hőseink egy ponton az igazán különlegesen magyar kaland felkutatására vállalkoznak, amit majd leendő klienseiknek is megmutathatnak, törekvésük zagyva, vulgáris epizódok és figurák felvonultatását eredményezi, élen egy orosz tankkal és Gáborral, a perverz, antiszemita magyar fegyvergyűjtővel (valamint Osama bin Laden jóbarátjával). A francia komédia egyébként sem bánik kesztyűs kézzel az Európa keletebbi régióiban élőkkel, akiket előszeretettel ábrázol sáros bennszülöttekként (lásd a tavaly bemutatott Romazuri cigánykaravánját), bár nem jár sokkal jobban a nyugati felső-középosztály sem. Nehéz eldönteni, hogy a pink parókás, pocsolyarészegen és pelenkában gyarmatosító nyugatiak, vagy a foghíjas, beszélni is alig tudó őslakosok a kevésbé civilizáltak, mindenesetre a film állítása szerint egy dologban biztosan megegyeznek: egyformán áhítoznak a pálinkába csobbanó szabadesés mámorára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13861