KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

LEGO Tini szuperhősök – Gonosz gimi

Kránicz Bence

LEGO DC Super Hero Girls: Super Villain High – amerikai, 2018. Rendezte: Elsa Garagarza. Forgalmazó: WHV. 74 perc

 

A szuperhősképregényekkel szemben leggyakrabban hangoztatott vád szerint a műfaj diszkriminálja a női olvasókat, akik jobb híján a férfi muszklimikulásokkal kénytelenek azonosulni, ha egyáltalán próbát tesznek a kalandjaikkal. Való igaz, hogy a női szuperhősök általában a híresebb eredetiből származtatott, csekély invencióval kitalált figurák, és őket is csak a zsáner hullámvölgyének éveiben állították csatasorba: Supergirl 1959-ben, Batgirl 1961-ben debütált. A legfontosabb ellenpélda az ugyancsak a DC kiadóhoz tartozó Wonder Woman, akinek a róla szóló film pénzügyi sikere miatt a kortárs hollywoodi képregény-adaptációk trendjében is úttörő szerep jutott, feledtetve a Macskanő és Elektra korábban készült, de annál nagyobbat bukott önálló mozifilmjeinek emlékét.

Wonder Woman vezeti a DC-szuperhősnők élcsapatát is, amely tavaly óta dvd-re és videómegosztókra szánt animációs filmekben küzd a Lex Luthorral ellentmondásos rokoni kapcsolatban álló – egyszer a húgaként, máskor a lányaként ábrázolt – Lena Luthorral. A szórakoztatóipar ördögi hatékonyságát és debilitását egyszerre tükrözi, hogy ezekben az olcsó gyerekfilmekben a hősködő kamaszlányok LEGO-figurák formájában tűnnek fel: így a gyártók egyrészt indokolhatják az igénytelen animációs kivitelezést, másrészt egyenesen a játékboltba terelhetik a filmes hőspanteonra kíváncsi kiskorú nézőket. A jövedelmező LEGO-filmek igencsak megszaporodtak a Bionicle termékcsalád 2003-as, ciklusindító adaptációja óta, a kreatív történetmesélés viszont azóta sem tartozik erényeik közé. A Gonosz gimi az iskolai tinifilmek elnyűtt sablonjait dobálja egymásra meglehetősen asszociatív logika szerint, és bár a kamasz-szupergonoszok emancipációját ígérő sztori szolgálhatna néhány megfontolandó tanulsággal az önálló egyéniség felvállalásáról, a készítőket inkább megijeszti a lehetőség, hogy némi értelmet csepegtessenek vattacukorszínű meséjükbe.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13728