KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hullámok hercege

Vízkeleti Dániel

The Prince of Tides – amerikai, 1991. Rendezte: Barbra Streisand. Szereplők: Barbra Streisand, Nick Nolte, Blythe Danner. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment Kft. 132 perc.

 

Barbra Streisand igyekezett biztosra menni, amikor második filmrendezésében a női főszereplő alakítását is a nyakába vette, a forgatókönyv megírását, az egyik legsikeresebb amerikai bestseller szerzőre, a hozott anyagból dolgozó Pat Conroy-ra bízta, a címszerepet pedig az akkor pályája csúcsán lévő Nick Nolte-ra osztotta. Nem éppen könnyű feladat egy rendhagyó pszichoterápia bemutatásán keresztül feltárni egy megkeseredett férfi cselekedeteinek mozgatórugóit, ábrázolni személyiségének magját. Bár a tapasztalatlan rendezői kéz nyomait nem tűntette el, az 1991-ben készült Hullámok hercegének mégis kedvezett az idő.

Tom Vingo karaktere elsőre egyébként nem is tűnik komoly feladványnak. Egészen addig, amíg ikertestvére, Savanna öngyilkossági kísérlete miatt, az anyját gyűlölő, cinikus, iszákos, munkanélküli déli születésű férfi kénytelen kimozdulni komfortzónájából. Családját az óceán parti házában hagyva New Yorkba utazik, hogy segítsen Savanna pszichiáterének, a brooklyni elit krémjét képviselő, acélkemény Susan Lowenstein-nek kideríteni, hogy milyen okok állnak ikertestvére rendszeres öngyilkossági kísérletei mögött. Miközben egyre mélyebbre ásnak a Vingo család sötét titkaiba – lelepleződnek az örökké elégedetlen szülők: a manipulatív, gyerekei szeretetét lelki zsarolással kicsikaró anyafigura, agresszív, családját végletekig elnyomó, terrorizáló apafigura –, Savanna analizálásáról a hangsúly fokozatosan terelődik át Tom traumáinak és Löwenstein magánéleti problémáinak az okaira.

A közösen eltöltött idő hatására lassan a csúcsértelmiségi zsidó nő és a vidéki déli bunkó páncélja szétreped, és két eltévedt, végtelenül törékeny ember portréja rajzolódik ki. Ám ezután a történetvezetés döcögni kezd. Az alkotók a hazai pálya előnyeiben bízva, hiányosságaikat azzal próbálják elfedni, amiben igazán jók: de sem Conroy túlírt narrációja, sem Streisand zenés montázsai nem tudják elfedni az olyan szarvashibákat, mint amikor új filmet kezdenek el a játékidő közepén, ami a két családos ember viszonyának nehézségeiről szól. Mintha nem értették volna meg művük üzenetét: előbb vagy utóbb dönteni kell, mert egyszerre nem lehet két életet élni.

De még ezekkel együtt is a végeredmény szerethető, mert érezhetően Streisand szívből dolgozott. Igyekezetét az Akadémiánál mégsem tudta díjra váltani. Az ‘92-es Oscar gálán Löwenstein hullámzó színvonalú terápiájánál inkább díjazták Hannibal doktor egészen új típusú rendelési módszereit.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13317