KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amy – Az Amy Winehouse sztori

Forgács Nóra Kinga

Amy – brit, 2015. Rendezte: Asif Kapadia. Kép: Matt Curtis. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Amy Winehouse, Mitch Winehouse, Raye Cosbert, Blake Fielder, Juliette Ashby. Gyártó: On The Corner Films / Universal Music. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 127 perc.

 

Asif Kapadia a Sennáért elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó BAFTA-díjat, a 27 évesen elhunyt, hatszoros Grammy-díjas dalszerző-énekesnőről szóló Amy – Az Amy Winehouse sztori című újabb egészestés munkája pedig már Cannes-ban debütált, versenyen kívül. A film éppúgy „médiaszereplővé” vált, ahogy maga Amy Winehouse, a 127 perces alkotás azonban nem szenzációs leleplezésekre pályázik, hatásvadász eszközökkel is igen visszafogottan él, célja a lehető legempatikusabb módon, visszatekintő pozícióból megrajzolni egy ember portréját. Kapadia és stábja elképesztő mennyiségű archív videó- és képanyagot, a filmhez barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal felvett több száz órányi interjú hangját szerkeszti egésszé, ebben maga Amy tűnik a legnagyobb segítségnek, aki nem csak a színpadon, hanem a baráti felvételeken is tökéletes szereplő, személyes hangú dalszövegeivel pedig kulcsokat ad a narratíva felépítéséhez.

De ki is ez az ember, mi is ez a történet? A film első fele sikerültebb, precízen, az érzelmi bevonódásnak is helyet adva gyűjti össze egy személyiség motívumait és vezet el arra a peremre, amikor a szeretetvágy és a tehetség kiteljesítésének drive-ja az otthonra-társra lelés és a világhír felé nyit éppen kaput, miközben a depresszió, az étkezési zavarok, a függőségek és a hírnévben megtapasztalt magány elkezdik átvenni a főszerepet. A második, nagyjából egy óra kaotikusabb, fogynak a baráti videók, eluralkodnak a kommerciális felvételek, egyre több az utólagos felismerést hordozó megszólalás. A sztori lezártsága és a felelősség kiterjesztése teszi felkavaróvá a filmet. Vajon volt-e olyan pont, mikor közbe lehetett volna avatkozni, volt-e olyan személy, aki közbe tudott volna? Az élet tanít meg arra, hogy hogyan kell élni, ha elég sokáig kihúzod – Tony Bennett megkésett üzenete egyszerre szól post mortem Amynek, a történet életben maradt szereplőinek és a nézőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12349