KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jack, a villám

Sneé Péter

Paul Hogan, a mű címszereplője és írója félt, hogy kiuzsorázott ausztrál akcentusa nem érvényesül majd kellőképpen a helybéli kollégák szózivatarában, ezért néma társat kerített maga mellé. Jóllehet Ben (Cuba Gooding Jr.) testbeszéde, illetve grimaszai felettébb kifejezőek, egy westernt végigmutogatni, sőt, uram bocsá’ végiginzertezni szerencsétlen ötlet. Ismerjük a verbalitás jelentőségét: más volna a világ és a mozi nélküle. (Még a Kopársziget csöndje is zajunktól beszédes.)

Egy kis csapat értelmiségi, a posztmodern generáció kedvelt társasjátékából nehéz kasszasikert csinálni. Hogy mi a nyelvi kapcsolatteremtés szerepe, és hogy szó nélkül el lehet-e a film, nem oly kalandos téma, amit egy New York-i társalgási vígjáték szófordulataival kellene enyhíteni. Hiába veszi elő a klasszikus toposzokat leltár szerint rendre, figurái anakronisztikussá válnak, a világuk meg hihetetlenné.

Jack, a villámkezű, sokat olvas és fecseg. A sajtón mérgelődik, félti a reputációját, és a legkevésbé sem hasonlít ama kemény férfiakra, akik állítólag a Nyugatot birtokba vették. Antikős tehát, orcánkra ütött. Története pedig egy kifakult nevelődési-, vagy kópéregényre emlékeztet inkább, mintsem a jó mozira. Minek nézzük akkor, magunkat csodáljuk benne?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=780