KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

25 millió fontos váltságdíj

Ambrus Katalin

 

A kosztümös, történelmi kalandfilmek hősei magától értetődően a nemesi rend okos, erős, vitéz tagjai, míg a modern kalandfilmekben a származás már lényegtelen tényező. McLaglen rendező alkotásának főhőse, a várúr azonban hangsúlyozottan rendelkezik a skót nemes harci erényeivel, jóllehet ez a hagyományőrző úriember csak annyiban képviseli egyénien a nemességet, hogy különcségei egyediek. Ám a lényeg nem a különcségek mibenléte, hanem maga az a tény, hogy sem származásban, sem szokásaiban nem közönséges ember. Ezért tud rettenthetetlen lovagként harcba szállni – hazájáért, s a biztosítótársaság érdekében – egy nemzetközi banda ellen, akik felrobbantják a hatalmukba kerített északi-tengeri olajtermelő-telepeket, ha nem kapják meg a kért váltságdíjat.

A főhősnek kitűnően felkészített csapat áll rendelkezésére, saját nevelés. Egy középkorban játszódó történet esetében úgy mondanánk: udvarában nevelkedett hűbéres ifjak. A film ellenpontozásra törekszik: a nemesurat patriarchális viszony fűzi embereihez, s a virtus, ez a fontos vitézi erény is mozgatója cselekedeteinek; ezzel szemben a zsaroló banda tagjait pusztán a pénzszerzés vágya kapcsolja össze. így magasabb szempontok szerint jogos a történet befejezése, a nemzetközi rablók feletti győzelem.

A film tehát csak első pillanatra tűnik könnyed kalandfilmnek, az alkotást mélyebb jelentéssel ruházza föl, hogy sugallja a nemesi erények továbbélését, hasznosságát, teljes elégtételt szolgáltatva a konzervatív, hagyományokat mereven tisztelő magatartásformának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7341