KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A karatézó Cobra

Loránd Gábor

 

Ez a japán film az olyan külföldit juttatja a néző eszébe, akinek lelki szemei előtt harcsabajuszú, busa szemöldökű, pej paripáját szőrén megülő, Piroschkáját táncoltató és ostorát pattogtató vitéz jelenik meg a „magyar” szó hallatán, és aki azt is tudni véli rólunk, hogy valahol egy Balkán nevű sötét zugban lakozunk. Inoue Umedzsi műve, a vijjogva, nyerítve, hörögve ugráló és hadonászó karatebajnokok handabandázásának köszönhetően ugyanis azt a benyomást keltheti a naiv és tájékozatlan mozilátogatóban, hogy a japánok (kevés kivételtől eltekintve) idióták. „Cobra”, a rendíthetetlen detektív és ellenlábasa, az emberiség szégyenének tartott gengszter sűrűn és hosszan csépelik egymást, amely összecsapásokat nevetés, mi több: jogos gúnykacaj követ a zsöllyében. A történet elemeinek kevés közük van egymáshoz, a fordulatok erőltetettek, a szereplők – megszállott, vagány zsaru; csakazértis korrupt, kukacoskodó főnök; maffia támogatta bűnöző politikus – körbenyírt sablonok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6981