KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elnézést, néz ön meccset?

Farkas Ágnes

 

Mert, ugye, kétféle ember van... Nagyjából ez derül ki a filmből, amely a legutóbbi futball-világbajnokság döntőjét helyezi az események középpontjába.

A laza szövésű történet könnyed egyszerűséggel „tárja föl” néhány berlini lakás ajtaját, illetve az otthoniak életének soros fejezetét. Mivel a televíziós aréna-hangulat így vagy úgy mindenütt meghatározó, a lakókról ki-ki bízvást eldöntheti: meccsrajongó-e vagy sem. Más alkalom az elmélyülésre nemigen kínálkozik a film szemlélése során. De méltányolandó az is, ha a szerény szórakoztatás igénye érezhető, s a néző nem is csalódik; az ismerős vígjátéki fordulatok jótékonyan hatnak a megfáradt kedélyekre. A hölgynézőknek ismét szükségük lesz emancipációs önérzetükre, az uraknak pedig újra be kell látniuk, hogy a fociszenvedély olykor nemes érzéseken gázol át. Végül azonban mindenki megleli nyugalmát. A gólokkal együtt a meglepetések sora is lezárul. (Csak a békétlen néző fedez még föl egy apró, ám elgondolkoztató kérdőjelet: vajon elképzelhető, hogy valaki otthonában, Berlinben, 1982-ben, az NSZK–olasz VB-döntő idején teljes szívvel és feltűnő lelkesedéssel – az olaszoknak szurkol!?)

Megkockáztatom, hogy a mexikói világbajnokság némi reklámot jelenthet a filmnek. Az viszont szinte bizonyos, hogy még az ígéretes filmcím sem lesz képes a vérbeli futballrajongókat a képernyőtől a mozivászon elé csábítani.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5805