KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Angyalszív

Hegyi Gyula

 

Nem tagadom, elfogultan szeretem ezt a filmet. Szeretem, mert története kerek, kellőképpen titokzatos és mégis logikus. Mint a legjobb horrorkrimik, ez is egyformán kínál racionális és irracionális megoldást. Szeretem, mert helyszínei áthatóan, zsigerekig és csontig érően érzékeltetik az ötvenes évek Amerikáját – annak is, aki persze soha nem láthatta az ötvenes évek Amerikáját. Elsősorban a korabeli New Orleans-t, málló házaival, örökösen izzadó lakóival, csipetnyi francia és mindent átható néger kultúrájával (akik még négerek, nem „feketék”), a régi Dél álmos, véres és erotikus emlékeivel. Hősnői A vágy villamosa hősnői is lehetnének: csak az Angyalszívben kicsit látványosabban ölnek. Szeretem, mert Robert de Niro jó és egyre jobb színész, s most kiváló partnerei is akadnak. Van titka és van titokzatos iróniája: és a félvér lány, ruhában és meztelenül is gyönyörű. A szeretkezési jelenetben, amikor vér hull rá, ezer pornó-filmnél erotikusabb hősnő.

Aztán meg szeretem, mert szeretnem kell. A magyar mozikat elöntő hollywoodi tucatáruban, a minden rosszat alulmúló szennyáradatban ez a film maga a minőség, az ízlés, a szakmai tökéletesség. Tarkovszkijért mondjuk, szívesebben lelkesednék dehát most nem az ő korát éljük. Most azt a kort érjük, amelyben Schwarzenegger a legvonzóbb sztár és a sokadik cápakiadás a „színvonal”. Ehhez képest az Angyalszív igényességével, szívbemarkoló szakmai tökéletességével maga a megváltó KVALITÁS.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5495