KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hollywoodland

Váró Kata Anna

Hollywoodland – amerikai, 2006. Rendezte: Allen Coulter. Írta: Paul Bernbaum. Kép: Jonathan Freeman. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Adrien Brody (Simo), Diane Lane (Toni), Ben Affleck (Reeves), Bob Hoskins (Mannix), Molly Parker (Laurie). Gyártó: Miramax Films / Focus Features. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 126 perc.

Film-noirba öltöztetett komplex és elgondolkodtató tanmese Hollywoodról, a sztárkultuszról, az álomgyár generálta álomvilágról, a hollywoodi filmgyártásra kevéssé jellemző nyitott befejezéssel. Röviden így lehetne összefoglalni Allen Coulter Hollywoodlandjét, amely az 50-es évek tévé-boomjának nagy sztárjáról és egyben nagy veszteséről, George Reevesről, vagyis Supermanről szól. Reevesért gyerekek milliói rajongtak, ő mégis kudarcként élte meg, hogy a kezdetben csak a pénzért és kiugrási lehetőségéért elvállalt szerep egy életre beskatulyázta, megakadályozva, hogy igazi mozicsillag váljék belőle. Sikertelennek vagy nem elég sikeresnek lenni pedig mindenütt rossz, de Hollywoodban a legrosszabb.

A film cselekménye Reeves tragikus halálával kezdődik, amelynek mai napig felderítetlen körülményeire egy feltörekvő magándetektív keresi a megfejtést, aki mellesleg épp ettől az ügytől reméli az ismertséget. Így elevenedik meg egy, a „kispálya” fogságában rekedt élet története egy másik „kispályás” segítségével. Úgy tűnik azonban, mindez csupán ürügy a bálványimádó társadalom kritikájára és a sikertelenség vagy félsiker szülte frusztráció ábrázolására. A műfaj kívánalmaival ellentétben a meglepetést nem a nyomozás hozza, sokkal inkább, hogy Paul Bernbaum forgatókönyvírónak sikerül a sablonosnak tűnő karakterekben igazi sorsokra lelni. Nem minden gúny nélkül ugyan, de megértéssel kezeli ennek a csalfa álomvilágnak az áldozatait.

A Hollywoodland különös iróniája, hogy egy, a tévésorozatok csapdájában vergődő színész tragédiáját egy olyan elsőfilmes rendező vitte vászonra, aki eddig maga is csak tévésorozatokat (Maffiózók, Szex és New York, X-Akták) rendezett, igaz nem kis sikerrel. Vajon neki sikerül-e kilépnie a televíziózás csapdájából és „igazi” filmes karriert befutnia?

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8809