KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halott vissztér

Galgóczy Judit

 

Ez az NDK bűnügyi film Hamburgban játszódik, s a kikötőben dolgozó török vendégmunkások kiszolgáltatottságáról „rántja le a leplet”.

Láthatunk itt sok kusza álbonyodalmat és az álbonyodalmaktól, valamint erős szerelmi érzésétől magánnyomozóvá alakult német fiatalembert. Amikor éppen nem álmodozik (sajnos, képekben teszi!), akkor nyomoz, lankadatlanul. Hogyne, hiszen nemcsak egy Osman nevű török diák, de végül szerelmese, Lohre is eltűnik. Ráadásul éppen a lány államügyész apukája beszélné le nyomozásáról. Igen, a hatalom és a pénz összefonódik, hogy lefogja a rendőrség kezét.

Hősünk, Ahrens, olyan mint egy NDK filmbe tévedt Rómeó. Tragédiája (hogy ál-Júliát talált magának) megrendítően nevetséges. A színészi játék a rendőrfelügyelőét kivéve nézhetetlen. A film is alig. Pedig van itt minden: társadalmi háttér, rossz családi élet gazdagéknál, luxus, nyomor, több halott (az egyik még él) és színes technika.

Ingrid Sander rendezőnő és munkatársai helyében következő bűnügyi filmjük forgatása előtt retrospektív vetítés keretében megnézném a szakma, a műfaj mestereinek jó néhány alkotását. És nézném, nézném, nézném…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7983