KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Javaslat

Lányi András

Molnár Péter

a pornográf, illetve erőszakos cselekményeket bemutató művek nyilvános terjesztésének szabályozásáról

 

A Magyar Alkotmány szövegéből és szelleméből következik a művelődés szabadságának, a nevelés szabadságának, az egyéni életvezetés autonómiájának biztosítása, az emberi méltóság tisztelete, a kiskorúak védelme, valamint a lelki egészség megőrzéséhez való jog. A pornográfia, az erőszak népszerűsítése, a bűnözés és kegyetlenkedés ábrázolását élvezeti cikként terjesztő szórakoztatóipari tevékenység a fenti, törvényesen biztosított személyiségi jogaiban sértik mindazokat, akik nem kívánják környezetükben ilyen tartalmú művek kikerülhetetlen jelenlétét, és ezek hatásától meg kívánják óvni gyermekeiket. A szabályozásnak ugyanakkor tekintettel kell lennie azoknak a jogaira is, akik igénylik az ilyen termékeket, mindaddig, amíg ezzel nem sértik mások autonómiáját és az érvényes törvényeket.

A törvényes szabályozás célja a pornográf és erőszakos cselekményeket bemutató művekkel szemben a személyiségi jogok védelme. Ezt a célt nem a tiltás, hanem e termékek terjesztésének korlátozása szolgálja, az alábbiak szerint.

A pornográf, és erőszakos tárgyú művek nyilvános terjesztésénél figyelembe kell venni az egyes életkorok sajátosságait (gyermekek, kiskorúak). Az erre utaló figyelmeztetést vagy korlátozást a terméken és hirdetésein fel kell tüntetni.

Olyan művek, és egyéb termékek terjesztése valamint reklámozása, melyek fő célja és meghatározó vonása az erőszak bemutatása, félelemkeltés vagy szexualitás pornográf ábrázolása, csal erre a célra fenntartott, zárt forgalmazói hálózat árusítóhelyein engedélyezhető.

Szükségesnek tartjuk különösen pornográfia fogalmának világos meghatározását. Pornográfiának minősül a sajátos emberi vonásaitól megfosztott szexualitás ábrázolása, melyben az ember mint mások puszta élvezetének eszköz jelenik meg; különösen pedig a nem érintkezés bemutatása megalázó szituációban.

A szabályozás hatálya alá eső tényállás megállapítása erre a célra létrehozol társadalmi bizottság feladata legyen, valamint annak kimondása is hogy a egyes művek esetében milyen mérték korlátozást indokolt alkalmazni. Szakszerű egyedi mérlegelésre azért van szükség, mert a minősítés nem végezhető el automatikusan, az adott mű esztétikai és morális összefüggéseitől elvonatkoztatva.

Amennyiben az illető mű a BTK-ba ütköző cselekmény elkövetésére izgat terjesztése a hatályos jogszabályok alapján eltiltható. Ilyen tilalom azonban jogállamban csak érvényes bírósági ítélet alapján születhet. A megfelelő bírósági eljárást a fentebb említett társadalmi bizottság kezdeményezheti.

A szakszerűség szempontja azt kívánja, hogy külön társadalmi testületek alakuljanak a nyomtatott termékek (írásművek, képek), mozgóképek (film és videó) illetve a színházi és szórakoztatóipari előadások elbírálására.

Az egyes testületek elnökét a művelődési tárca minisztere kérje fel (a Parlament illetékes bizottságának egyetértésével), tagjait azonban, megállapított rend szerint, az illetékes szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek, egyesületek és szakintézmények delegálják.

A törvény tartalmazza a megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat: a bírságolás mértékét, valamint azokat az eseteket, melyekben az adott üzleti tevékenység felfüggesztése elrendelhető.

Az országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a fentiek értelmében dolgozza ki a pornográf illetve erőszakos cselekményeket bemutató művek nyilvános terjesztésének szabályozását.

 

Budapest, 1990. október 19.

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlése
 kulturális, oktatási, tudományos, sport,
TV és sajtó bizottsága felkérésére készítette:

 

Lányi András és Dr. Molnár Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 10-11. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4063