KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bennfentes

Mátyás Péter

 

Egy nagy dohánygyár elbocsátott tudományos vezetője (Russel Crowe) bizonyítékokkal rendelkezik, hogy a cigarettába olyan rákkeltő anyagokat kevernek, melyek kábítószerként hatnak a fogyasztókra. A tudóst kétségbe ejti ez a nikotinfüggőséget okozó manipuláció. A nagy kihívást mégis az jelenti, amikor találkozik a népszerű producerrel (Al Pacino), aki felajánlja neki a televízió nyilvánosságának erejét. Végül is elvállalja a riportot, kitéve magát és családját egykori főnökei gátlástalan és elvtelen támadásainak.

A film két részre osztható. Az első középpontjában a tudós lelkiismereti konfliktusa áll: a választás a két lehetséges út, a hallgatás biztonsága vagy a nyilatkozat beláthatatlan következményei között. Az igazság kimondásának súlyos ára van, megrágalmazzák és megfenyegetik őt, később felesége is elhagyja. A második részben Al Pacino erőteljes játéka kerül reflektorfénybe, aki modern keresztes lovagként kiharcolja, hogy a felvett riportot a külső nyomás ellenére is sugározzák. A váltás, a súlypont áthelyezése az egyik szereplőről a másikra rossz megoldásnak bizonyul. Az első rész drámájából, a magára maradó ember heroikus küzdelméből származó érzelmi telítettség kioltódik. A figura háttérbe szorul, olykor percekre eltűnik, hogy átadja helyét a szólásszabadság és az újságírói etika mellett protestáló producernek. A televíziós stúdiók megszokott patentjei, a baljóslatú cselszövések viszont nem pótolhatják az elveszített drámai feszültséget.

A bennfentest több kategóriában is Oscar-díjra jelölték. Természetesen a középszerűségnek is megvan a maga integritása. Az igazi művészet azonban más, eredetiség és újszerűség, meglepetés és felfedezés; mindaz, amit száműztek ebből a filmből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2910