KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmvilág alapítvány az első filmért

Durst György

 

A magyar filmművészet megújítására tett eddigi kísérletek a megváltozott gazdasági-társadalmi környezetben nem hoztak átütő eredményeket. Nem kívánom, talán nem is tudom ennek okát pontosan megnevezni –, véleményem szerint néhány felkért szakember vitaindító dolgozata után szélesebb körű megbeszélés keretében kerülhet sor feltárására, s ezek után a teendők megfogalmazására.

Egyetlen példa a sok közül: az utánpótlás kérdése. Az elmúlt két évben a Magyar Filmszemlék versenyprogramjában bemutatott egész estés játékfilmek közül – a katalógusok szerint 45 film készült – egyetlen elsőfilmes munkája nevezhető hagyományos játékfilmnek, Fekete Ibolya Bolse vita című alkotása. Jónéhány film átmenet a dokumentum és a fikció között, többnyire videótechnikával készültek, vitatható kép- és hangminőségben. Ahhoz, hogy a vetítőtermek közönsége előtt és a nemzetközi megmérettetést jelentő fesztiválokon felvegyük a versenyt az ott bemutatott művekkel, ez a pénztelenségből fakadó kényszerű kompromisszum nem hozhat eredményeket. Jellemző, hogy a már említett Bolse vita aratta a legnagyobb sikert az elmúlt két évben kül- és belföldön egyaránt.

A főiskola rendezői diplomájával rendelkezők, vagy a független filmezés területéről érkező tehetségek első nagyjátékfilm tervük megvalósításakor olyan akadályokba ütköznek, amelyek leküzdése – mind rendezői, mind produceri oldalról – lehetetlennek bizonyul. Példa lehet erre, hogy egy, az idei filmszemlére benevezett első film a mai napig sem tudott elkészülni.

Az MMA Játékfilmes kuratóriumának gyártási támogatásra vonatkozó döntései az idén négy egész estés első filmest hoztak „helyzetbe”, ám (az egyébként elfogadható pályázati előírások) eddig ténylegesen egy film forgatását tették lehetővé. A magyar film megújítását célzó szándék – amelynek egyik legfontosabb eleme az új arcok, tehetségek felfedezése és forgatási lehetőséghez juttatása –, valamint a tényleges lehetőségek között továbbra is nagy a távolság.

A fentiekben vázolt helyzet megváltoztatása érdekében – európai mintákhoz hasonlóan – létre kívánok hozni egy alapítványt az első filmért.

Kérem a szakmai szervezeteket, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseit, hogy támogassák a terv megvalósítását.

Az Alapítvány neve és székhelye: PREMIER PLAN Alapítvány

1211 Budapest, Kossuth L. u. 62.

 

Durst György

producer

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1678