KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra együtt

Vajda Judit

10 Years – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Jamie Linden. Kép: Steven Fierberg. Zene: Chad Fischer. Szereplők: Channing Tatum (Jake), Rosaria Dawson (Mary), Justin Long (Marty), Chris Patt (Cully), Oscar Isaac (Reeves), Ari Gaynor (Sam). Gyártó: 33andOut Productions. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Nem mostanában történt, hogy a vígjáték zsánerén belül önálló alműfajjá nőtte ki magát az osztálytalálkozót megörökítő komédia, és a jelek szerint még mindig népszerű. Az egy idő után mindenkit utolérő nosztalgikus érzést tematizáló művek széles skálán mozognak: a közkedvelt motívum szexkomédiától (Zack és Miri pornót forgat) kezdve debilvígjátékokon (Amerikai pite: A találkozó, Romy és Michele) át fekete humorral dolgozó alkotásokig (Otthon, véres otthon) sok helyen felbukkan, leggyakrabban talán mégis édes-bús tragikomédiák alapanyaga.

Utóbbi megközelítésben a 2011-es évben két amerikai független film is született a témában: a régi osztálytársakkal találkozás élményét az álomnő utáni múlhatatlan vágyakozással vegyítő Szédületes éjszaka után most itt van a középkaliberű sztárparádét (Channing Tatum, Chris Pratt, Rosario Dawson, Justin Long, Oscar Isaac) felvonultató Újra együtt. Jamie Linden rendezői bemutatkozásában egy csapat fiatal, de már megállapodott felnőttet figyelhetünk, akik tízéves osztálytalálkozójukon adnak ismét randevút egymásnak, egyesek házastársakkal vagy tartós partnerekkel kiegészülve.

A csapongó beszélgetések szilánkjaiban menthetetlenül széthulló, így látszólag mindenféle cselekmény nélküli műről pozitívumként mindenképpen elmondható, hogy parttalanságával és céltalanságával hitelesen adja vissza a való élet osztálytalálkozóit, ahol valószínűleg mindenki hasonlóan érzi magát, mint az Újra együttet nézve, és a végén csak a sok felesleges fecsegésre és értelmetlen üresjáratra emlékszik. Az improvizációnak tűnő jelenetek ugyan lehetőséget adnak a rengeteg fiatal tehetségnek a máshol ritkán látható természetes, hétköznapi játékra, amit egy darabig valóban öröm nézni, de pusztán helyzetgyakorlatok egymásutánjából még soha semmi jó nem sült ki – és ez most sincs másként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12519