KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

Provincia

Rokon a humuszban

Nagy V. Gergő

A Provinciában a múlt és a másik ember egyaránt idegen.

 

„Szerinted engem is a kocsimmal együtt fognak elföldelni?” – kérdi Ottó, az egyszeri áruszállító sofőr a vendéglátójától, miután lerobbant furgonjával egy régészeti ásatáson ragadt. Ez a múlt és identitás nélküli, együgyűen a világra révedő férfi (Orosz Ákos) érdeklődve kóvályog keresztül a régésztelepen és mintha a kihantolt csontvázakban önmagára ismerne: az egyiknek csak egy saruja, a másiknak egy fogatos kocsija van, miként Ottó is csupán egy furgonnal rendelkezik, és vélhetően utána sem marad majd sokkal több ennél. És a rezervált múltkutatók nagyobbára éppolyan óvatossággal kezelik ezt a tesze-tosza jövevényt (kivétel: egy függőágyban duzzogó, morózus hippi), mint amivel földben talált csontokat tisztogatják.

Kárpáti György Mór korábbi kisfilmjeihez (Éjfél, Erdő) hasonlóan egy bávatag kívülálló nézőpontjából meséli el az ismeretlennel való találkozás zsebkendőnyi sztoriját és a visszafogott, melankolikus hangfekvés vagy a kimért, precíz ritmus is az előzményeket idézi. De a Provincia az idegenség és a világba vetettség témájáról jóval komplexebb módon tudósít. Az ásatáson földre pottyant űrlakóként kószálgató sofőr nem csupán a közvetlen környezetében mutatkozik menthetetlenül különállónak, de a régmúltra és az elhantoltak nemzedékeire is áthidalhatatlan távolból csodálkozik rá – földönkívüli tehát kettős értelemben, hétköznapi idegensége időbeli, vertikális dimenziót kap (és ezt nagy kifejezőerővel és szelíd humorral közvetítik Hartung Dávid mélységben komponált totálképei a föld felé fordulók között császkáló férfiról). A világgal kapcsolatba lépni igyekvő sofőr ásót ragad a szakképzett régészek között, de hiába talál egy műtárgyat a humuszban, nem tarthatja meg – miként a macskaszemű régészlánnyal (Fátyol Hermina) is éppen hogy csak sikerül összemosolyogni. Kárpáti szép, markáns, míves rövidfilmje mintha azt sugallná, hogy évezredekhez mérhető távolság, szinte földtörténeti korszakok választanak el minket egymástól – de a kapcsolat kísérlete (legalábbis a zárókép tanúsága szerint) mégsem hiábavaló.

 

PROVINCIA – magyar, 2014. Rendezte és írta: Kárpáti György Mór. Kép: Hartung Dávid. Vágó: Duszka Péter Gábor. Zene: Ensemble De Organographia, Kristóf Marci, Szabó Bálint. Szereplők: Orosz Ákos (Ottó), Fátyol Hermina (lány), Gőz István, Péter Benjámin. Gyártó: Mirage Film Studio / Színház- és Filmművészeti Egyetem. 22 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11721