KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Veszett vidék

Zalán Márk

Sweet Country – ausztrál, 2017. Rendezte: Warwick Thornton. Írta: Steven McGregor és David Tranter. Kép: Warwick Thornton. Szereplők: Hamilton Morris (Kelly), Sam Neill (Smith), Ewen Leslie (Harry), Bryan Brown (Fletcher) Gyártó: Bunya Productions / Sweet Country Films Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 113 perc.

Az ausztrál filmművészet közel fél évszázados fellendülése óta lankadatlanul számol be a több évezredes múltra visszatekintő őslakos és a hozzá képest jelentősen fiatalabb, modern civilizáció nem ritkán vérre menő konfliktusairól, az egymás mellett élés lehetetlenségéről. Jelzésértékű, hogy a legutóbbi témába vágó ausztrál alkotás eredeti címe (Charlie’s Country, 2013) ugyanúgy kiemeli a hazát, a tájat, mint Warwick Thornton aktuális munkája. A filmjeiben nemcsak rendezőként, hanem operatőrként is közreműködő direktor friss alkotásának egyik kardinális sajátossága a sziklás, kiszikkadt, végtelen ausztrál táj, az outback kihangsúlyozása, mely emberöltőkön át a különféle aborigin törzsek érintetlen hazájának számított.

Noha Thornton valós eseményeken alapuló filmje – melyben a középkorú őslakos Sam Kelly önvédelemből lelövi agresszív, alkoholista telepes munkaadóját – nem gondolja újra a két kultúra összeférhetetlenségének narratíváját, mégis több téren kitűnik elődeihez képest. A rendező az iszákos farmer személyében egyrészt teret enged az első világháborúból hazatért veteránok traumái ábrázolásának, másrészt éles valláskritikát is megfogalmaz azzal, hogy a rabszolgaként tartott, megalázott, keresztényre átnevelt Sam sokkal inkább betartja a ráerőltetett vallás tanait, és nem utolsó sorban a törvényeket, mint a fehér megszállók. A rendező ráadásul leleményes iróniával forgatja ki Ned Kelly történetét úgy, hogy a számkivetett, rendfenntartók elől menekülni kényszerülő bennszülött hősét a legendás ausztrál banditáéval azonos vezetéknévvel ruházza fel. Thornton elbeszélése nem hagy kétséget afelől, hogy a két kultúra harmonikus együttélése csupán illúzió. Magabiztos rendezése, erős atmoszférateremtő képessége, a hosszú csendek és a lassú, ráérős ritmus magasan kiemelik a filmet a többi, hasonló tematikájú alkotás közül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13666