KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Emlékek őrzői

Árva Márton

Les héritiers – francia, 2015. Rendezte: Marie-Castille Mention-Schaar. Írta: Ahmed Dramé. Kép: Myriam Vinocour. Szereplők: Ariane Ascaride (Anne), Ahmed Dramé (Malik), Noémie Merlant (Mélanie), Geneviève Mnich (Yvette). Gyártó: Loma Nasha / Vendredi Film. Forgalmazó: MTVA. Feliratos. 105 perc.

 

A francia önéletrajzi ihletésű iskolai drámák az 1933-as Magatartásból elégtelentől a néhány éve bemutatott Az osztályig ívelő vaskos tradíciójában valószínűleg kevés tételt találni, ami olyan következetesen ragaszkodik a pedagógiai gesztusokhoz, mint az Emlékek őrzői.

A származás, vallás és vérmérséklet tekintetében is jelentős különbségekkel – vagyis az együttélés és a megértés állandó nehézségeivel – szembenéző osztályt új tanárnő veszi szárnyai alá, aki az intézményvezetés legnagyobb meglepetésére a tanulmányi eredmények javulását és a közösség összekovácsolódását sem tekinti elveszett ügynek. Gueguen tanárnő ráadásul benevezi rosszhírű csapatát egy országos versenyre, amin a náci koncentrációs táborokba került gyerekek sorsát bemutató közös projektet kell elkészíteni. Így a játékidő nagy részében kettős nevelődési történetet látunk, amelyben csoportmunka, múzeumlátogatás és végül Léon Zyguel holokauszt-túlélő előadása segíti az immár példásan fogékony fiatalok tudás- és attitűdbeli épülését is. A fordulatok helyett a megbízható feloldásokban és elmorzsolt könnycseppekben bízó filmben persze az osztályfőnök is emberségből ad leckét diákjainak, és csak villanásnyi időre hagyjuk el a biztonságos tantermeket, hogy a megható jelenetek során előcsalt együttérzés ne kerüljön a sulin kívül is vizsgahelyzetbe.

A Malik néven önmagát alakító Ahmed Dramé nagyhatású gimnáziumi élményeit újrajátszó munka didaktikus alapállása tehát kezdettől büszkén vállalt, nyílt titok („Semelyik kép sem ártatlan” – hangzik el az egyik első tanórán). Az Emlékek őrzői optimista története talán maga is pedagógiai foglalkozások kiindulópontjaként érvényesülhet leginkább, hiszen ahogy egy jól sikerült bemutató óra végén, itt is óhatatlanul felmerül az igény a kevésbé kozmetikázott esetekben alkalmazható megoldások átbeszélésére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12610