KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Testvérek

Tüske Zsuzsanna

Brothers­ – amerikai, 2009. Rendezte: Jim Sheridan. Írta: Susanne Bier és Anders Thomas Jensen történetéből David Benioff. Kép: Frederick Elmes. Zene: Thomas Newman és Bono. Szereplők: Jake Gyllenhaal (Tommy Cahill), Natalie Portman (Grace Cahill), Tobey Maguire (Sam Cahill), Clifton Collins Jr. (Cavazos őrnagy), Sam Shepard (Hank Cahill). Gyártó: Palomar / Relativity Media. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 105 perc.

Francia, japán és még számos idegen alapú remake tanúskodik Hollywood – sok esetben károsnak bizonyuló – szenvedélyéről, az újrahasznosításról. Az álomgyári nagyiparosok ezúttal a messzi északra vetették figyelmüket, hogy a kiváló érzékkel és kellő érzékenységgel megformált darabokból álló melodráma-kollekció egyik legragyogóbb ékkövét fényezzék át.

A Testvérek esetében a szerelmi háromszög tagjai szinte kamaszok a Testvéred feleségét főszereplőihez képest, azonban az alaptörténet tökéletesen megegyezik a dán alkotáséval: a példás családapa és a kiváló katona szerepe között ingadozó Sam-et Afganisztánba küldik – visszatérését egész családja, főleg szerető felesége, Grace és két gyermeke várja izgalommal. Amikor értesülnek róla, hogy Sam gépe egy akció során lezuhant, a család tagjai összeomlanak és kénytelenek újraértelmezni szerepeiket. Így tesz Sam öccse, a börtönviselt, apja által lenézett Tommy is, aki sógornőjét támogatva új emberré válik. Kapcsolatuk az idő múlásával egyre gyengédebb lesz, majd Grace egy nap jó híreket kap halottnak hitt férjéről, ami újabb kemény próba elé állítja mindnyájukat.

A drámában jártas Jim Sheridan (A bal lábam, Apám nevében) filmje jórészt – szó szerint is – szöveghű másolata Susanne Bier eredetijének, így a dicsőség bizonyos tekintetben továbbra is a dán rendezőnőé és forgatókönyvíró társáé, a sokoldalú Anders Thomas Jensené marad. A David Benioff és Sheridan együttműködése nyomán keletkezett új elemek kevéssé kecsegtetőek: leginkább az olyan tipikus remake-tünetek illusztrációi, mint a túlmagyarázás, egy-egy kiemelt motívum megsokszorozása, felerősítése, ami jelen esetben a hangsúlyok szándékos eltolásával is jár – főleg ami a sátáni tálibok kínzássorozatának bemutatását illeti – így az újrajátszás végül nem több, mint lehetőség Hollywood titánjainak jutalomjátékára, valamint arra, hogy a légüres reménytelenség szófoszlányai egyetlen, jól artikulált felismeréssé formálódjanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10114