KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Férj és feleség

Tüske Zsuzsanna

The Accidental Husband – amerikai-brit, 2008. Rendezte: Griffin Dunne. Írta: Mimi Hare, Clare Naylor és Bonnie Sikowitz. Kép: William Rexer. Zene: Andrea Guerra. Szereplők: Uma Thurman (Dr. Lloyd), Jeffrey Dean Morgan (Patrick), Justina Machado (Sofia), Colin Firth (Richard), Sam Shepard (Lloyd). Gyártó: Blumhouse Productions / Team Todd / YFG. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

A néhány hónap leforgása alatt romkom-uralkodóvá előlépett esküvői vígjáték alműfaja végtelenbe mutató filmtermésének köszönhetően továbbra is biztoslábú trónszéken feszít – pozícióját valószínűleg még olyan apróbb balfogások sem veszélyeztetik, mint a legújabb kötelezően kiutalt, hamis reményekkel kecsegtető szerelmi lecke.

A sztárparádé fényében sütkérező tanmese főhőse ezúttal egy sikeres rádiós műsorvezetőnő, Dr. Emily Lloyd, aki bölcs tanácsokkal igazgatja a new york-i lakosság szerelmi életét, különös hangsúlyt fektetve a párválasztás problémájára. Megfellebezhetetlennek tűnő aranyszabályával, miszerint a legjobbnál nem szabad alábbadni, még az elvileg biztos alapokon nyugvó kapcsolatokat is sikerül látatlanban szétzúznia. Az egyik áldozat, Patrick, az esküvője előtt hoppon hagyott tűzoltó azonban megelégeli a Szerelemdoktor áldásos tevékenységét és elindítja bosszúhadjáratát: egy adminisztrációs trükk segítségével a nő hivatalos férjévé válik – megakadályozva, hogy hősnőnk minél előbb kimondhassa az igent a tökéletes partinak. Emily gyorsan a nép közé ereszkedik és rátalál a nem kívánt fantomférjre, akinek feltűnése természetesen számos félreértéssel, sőt egy szerelmi háromszög kibontakozásával jár.

A főállásban színészként tevékenykedő Griffin Dunne, a Meglesni és megszeretnivel és az Átkozott boszorkákkal rendezőként már szerzett némi jártasságot a romantikus vígjátékok terén, ezúttal azonban a könnyedséget inkább az elnagyoltság váltja fel. A karakterformálás esetlenségeiből és a balul elsült szereplőválasztásból adódóan csupán erőltetett menetben levezényelt bonyodalmakkal, kényszerű egymásratalálásokkal szembesülünk és továbbra is rejtély marad, hogy az arisztokratikus elegancia és a bumfordi báj hogyan kerülhetett végül közös nevezőre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9927