KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik Boleyn lány

Vajda Judit

The other Boleyn Girl – amerikai, 2008. Rendezte: Justin Chadwick. Írta: Philippa Gregory regényéből Peter Morgan. Kép: Kieran McGuigan. Zene: Paul Cantelon. Szereplők: Natalie Portman (Boleyn Anna), Scarlett Johansson (Boleyn Mária), Eric Bana (Tudor Henrik), Kristin Scott Thomas (Boleyn Erzsébet), Jim Sturgess (Boleyn György). Gyártó: BBC Films / Focus Features / Relativity Media / Ruby Films / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 115 perc.

 

VIII. Henrik viharos magán- és közélete mindig is izgatta a filmesek fantáziáját – ezúttal a hat feleséget elfogyasztó uralkodó egyik neje, Boleyn Anna és a másik Boleyn lány, Mary oldaláról közelítünk a még mindig vonzó témához. Az ötlet nem is olyan eredeti, mint elsőre gondolnánk, hiszen a film alapjául szolgáló Philippa Gregory-könyvhöz már két folytatás is készült, sőt A másik Boleyn lány felhasználásával született egy BBC-tévéfilm is öt évvel ezelőtt.

Ennek ellenére Justin Chadwick adaptációja kifejezetten jól sikerült darab (nem olyan fajsúlyos, mint az Elizabeth, de komolyabb, mint a Marie Antoinette), amin igen sokat dob, hogy Hollywood két legszebb fiatal színésznője, Natalie Portman és Scarlett Johansson játssza benne a két főszerepet (Portman az idősebb Anna, míg Johansson a fiatalabb Mary). A másik Boleyn lány cím már magában rejti, hogy egyfajta történelmi távlatból tekintünk a régmúlt eseményekre: nem csekély izgalmat tulajdonképpen az tartogat, hogyan jut el a fordított alaphelyzetből (először Mary, nem pedig Anna volt a király szeretője) a cselekmény odáig, amit a történelemórákról ismerünk (ahol csak Boleyn Anna nevét szokták megemlíteni, a másik Boleyn lányét nemigen). A címen kívül a nővérek közti hangsúlyos különbségtételt vizuálisan is kiemelik az alkotók – a legerősebb jelzés, hogy egyiküket szőke, másikukat sötét hajú színésznő játssza. A másik Boleyn lány képei szimbolikusan azt is jelzik, hogy főhősei olyan nők, akik rácsok közül, egy leszűkített nézőpontból látnak csak ki a világra (Mary és Anna sokszor les ki a szülői ház rácsos ablakán, ahol csak egy szűk résen át látják a valóságot). Mégis maga a király az, aki gyenge, tehetetlen bábként viselkedik az egész cselekmény során.

Az efféle finomságokon kívül további örömet szerez, hogy a film csodálatosan van fényképezve: rengeteg festmény szépségű képet látunk, és a jeleneteket folyamatosan aranyszínű ragyogás járja át. Ám ez az aranyszínű ragyogás sem tudja elfedni, milyen sötét dolgokat műveltek A másik Boleyn lány világában a főúri családok saját lányaikkal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9388