KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sólyomasszony

Kabai József

 

A középkori spanyol író, Rodriguez de la Fuente meséi nyomán forgatták ezt a romantikus, helyenként túlfűtött levegőjű filmet. Egy középkori mese misztikuma, legendákon alapuló története korhatár nélkül vonzó és érdeklődést keltő. Az alkotók így is láttak hozzá: gazdag kiállítás pazar díszletekkel és kosztümökkel, olaszországi külső felvételek, magasfokú színes technika, és mindez a mester, Vittorio Storaro által fényképezve. A szuper külsőségek „árnyékában” azonban a filmkészítők mintha megfeledkeztek volna arról, amire összeszövetkeztek: magáról a filmről. Csak a jól ismert mese-konfliktus-modellek és sémák gyermeteg és elnagyolt megvalósítására, sztereotip szereplőkre, el őre és könnyen kiszámítható történésekre futotta. A rendező, Richard Donner talán a legfeledékenyebb: lendület, ne adj isten, némi feszültség nélkül a film inkább csak kifestőkönyv. Egyedül a főszereplő, a csetlő-botló kamasz bájos és szórakoztató, ám az általa láttatott események, Navarre lovag és a Sólyomlady avitt és helyenként érzelgős története tovább csökkenti a szimpatizáns néző türelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5706