KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzmadár akció

Hegyi Gyula

 

A film egy Bush-idézettel kezdődik, amelyben az elnök fegyveres segítséget ígér idegen országok kormányainak a kábítószer elleni harcban. Majd következik maga a történet, az elnöki jelszó mozgóképes illusztrációja. Ritka madár az ilyen amerikai film, de azért időről időre feltűnik belőle egy példány. Legutóbb a Top Gun népszerűsítette hasonló kincstári propagandával az amerikai légierőt, Tom Cruise vendégszereplésével. Nicolas Cage szeretne legalább akkora sztár lenni, mint Cruise, ezért több „dekadens” szerep után ő is vállalt egy Pentagon-mozit: mely a változatosság kedvéért ezúttal a harci helikopterekről szól. A főhős szerelme természetesen itt is bajtársnő, ezúttal egy csinos pilótanő. A fiút eleinte zavarja, hogy kedvese egyben szakmai vetélytársa, ám az érvényben levő szolgálati szabályzatnak megfelelően megtudhatjuk, hogy a nők az amerikai légierőben is egyenlőek a férfiakkal. A mindent átmosó hazafias propaganda közép-európai szemmel eléggé megmosolyogtató: nálunk valahogy komolyabban csinálják ugyanezt. Nem ilyen felszínes cukormáz-bevonatként.

Lehet persze, hogy a videójátékok forgalmazói is besegítettek a produkció költségeibe. A film azt az illúziót táplálja zömében tizenéves nézőiben, hogy a komolyabb videójátékok ugyanazt az „élvezetet” nyújtják, mint maga a harctéri bevetés, és latin-amerikai bennszülötteket irtani vagy videón halomra lőni az ellenséget ugyanolyan felkészültséget és tehetséget igényel. A videósok örülnek ennek: de vajon mit szólnak hozzá a játékból kiirtott latin-amerikaiak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4200