KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sárkány csókja

Köves Gábor

 

Jet Li, a mélynövésű kínai félisten, aki Jackie Chan mellett a hongkongi filmipar legkurrensebb exportcikke, Párizsba érkezik, hogy Bruce Lee nem hivatalos jogutódjaként, egymaga felszámolja a testületileg ellene forduló francia igazságszolgáltatást, élén az arcideg-rángatásban és szemöldök-húzogatásban felülmúlhatatlan Tchéky Karyóval. Kelet és Nyugat ezredszerre megismételt összecsapásából a néző távozik győztesként, már ha vevő az olyan mozira, mely a Sárkány visszatér és a Leon, a profi jóemlékű kliséinek keresztezéséből, az eredetiségnek még a látszatát is kerülve nyerte el végső formáját.

Figyelembe véve, hogy Li és Karyo angoljától a Rigó utcai nyelvvizsga-erődítmény falai is megremegnének, kifejezetten üdvös, hogy kettejük szóváltása a szükséges minimumra korlátozódik. Nem mintha a szavak bárminemű jelentőséggel bírnának, minden egyes szótag csak nyűg, útban van, hátráltatja a nagyszabású akciójeleneteket, tehát a mozi lényegi részét. Az alibiből odavetett történet (mely felvállalt bárgyúsága ellenére is néhol logikátlan) szót sem érdemel, a verekedések koreográfiája ellenben magával ragadó, a csonttörő mutatványok hatása alól akkor is nehéz kibújni, ha éppenséggel berzenkedünk is a túlzott erőszaktól. Kivételes eset: ezúttal előnyére van a mozinak, hogy az erőszakot nem tompítják humoros betétek. A Besson Művekből kikerült A sárkány csókjában minden ódivatúan komolyan van véve, élvezhetőséget éppen ez, a készítők részéről megnyilvánuló gyerekes-gyermeteg komolyság adja, amelyet a serdületlen kamaszok célközönsége örömmel fog nyugtázni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3513