KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hálószobában

Nevelős Zoltán

 

Ha egy színész rendezésre adja a fejét, általában különösen nagy figyelmet fordít a szereposztásra, a színészi játékra, és ekkor (legtöbbször joggal) a kritikák az alakításokat illetik dicsérő szavakkal. Todd Field tapasztalt színművész – a Tágra zárt szemek zongoristájaként emlékezhetünk rá –, rendezőként ez az első nagyjátékfilmje. Főszereplőinek döbbenetes alakításai mellett azonban Field egyéb értékeket is fel tud vonultatni művében.

Sissy Spacek és Tom Wilkinson egy középkorú házaspárt alakítanak, 20 éves fiúk egy kétgyermekes fiatalasszonnyal jár, aki még nem vált el brutális férjétől. Az érzelmileg hitelesen és érzékenyen ábrázolt, bár helyenként túlpszichologizáló dráma váratlanul tragikus fordulatot vesz, a végére pedig még bűnügyi izgalmakat is tartogat. Field legfigyelemreméltóbb fogása az, hogy az érzelmi csúcspontokat kihagyja: a felvezetés után lassú leblende, aztán a következményekkel folytatja, és mivel a kihagyott részt a néző saját képzeletével tökéletesen kiegészítheti, ez az eljárás hallatlan erőt kölcsönöz a filmnek. Egyedül a halál rövid, de annál közelibb és naturálisabb ábrázolásánál tett – vitatható sikerrel – kivételt.

A történet alapjául az új-angliai középosztály érzelmi elemzőjeként ismert Andre Dubus regénye szolgált. A film az ő szelleméhez híven realista képet fest a rákhalász kisváros lakóiról, és bár a pisztolyok kétszeri megszólaltatása erősen leegyszerűsíti a képletet, az erőszak efféle megnyilvánulását is az ábrázolt kultúra részének kell tekintenünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2590